Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Tóth Balázs: Fémleletek a Kárpát-medence szarmata korú szárazföldi gerinces faunájának kutatásában
XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TERMÉSZETTUDOMÁNY 2017 ÚJ EREDMÉNYEK A KÁRPÁT-MEDENCE SZARMATA KORÚ SZÁRAZFÖLDI GERINCES FAUNÁJÁNAK KUTATÁSÁBAN HÍR JÁNOS Pásztói Múzeum A szarmata korszak definíciója és általános jellemzői A miocén koron belül a szarmata korszakot eredetileg Suess (1866) definiálta, mint regionális emeletet a Bécsi-medencében. Típusszelvénye a medence északi peremén, Nexing közelében található (Papp & Steininger 1974). Ma már nyilvánvaló, hogy ez a típusszelvény csak a késői szarmata egy részét fedi le (Pillér et al 2007). Években kifejezhető kora hozzávetőleg 13 és 11,6 millió évek közé tehető, de mind az alsó, mind a felső határra vonatkozóan különböző dátumokat publikáltak az utóbbi két évtized nemzetközi szakirodaimában. Ezek áttekintése látható a 2. és a 3. ábrán. A szarmata korszak egy időegysége volt annak a kontinentális méretekben folyó geo- dinamikai folyamatnak, mely még az eocén-oligocén határán kezdődött, és amelynek lényege az alpi hegységrendszer kiemelkedése és formálódása. Ennek során a Tethys- óceán, mint ősföldrajzi-életföldrajzi egység két részre tagolódott. Az Alpok-Dinaridák- Hellenidák hegyrendszerétől délre kialakult a Mediterrán-tenger medencéje, míg attól északra a Paratethys medencéje. Utóbbi üledékes kőzetei és ősmaradvány együttesei a franciaországi Rhöne-völgyétől a svájci Molassz-medencén, Bajor-medencén, Bécsi-medencén, Kárpát-medencén át egészen az Arai-tóig tanulmányozhatók. A Mediterráneum és a Paratethys, mint két elkülönült bioprovincia egymástól füg- getienül fejlődött. Tektonikai és paleobiológiai eseményeinek leírására két független kronológiai rendszert dolgoztak ki a 20. század folyamán (1. ábra). A Paratethysen belül is jellemző földrajzi tagolódás alakult ki: a Svájci- és a Bajor-medence a Nyugati Paratethys, a Bécsi-medence és a Kárpát-medence a Középső- Paratethys, a Kárpátoktól Keletre az Arai-tóig húzódó területet a Keleti-Paratethys fedi le. A miocén folyamán a Paratethys, mint epikontinentális tenger, fokozatosan elseké- lyesedett, ill. feltöltődött. Maradványai a Fekete-tenger és a Kaspi-tó. Szarmata képződmények a Cserhátban (rövid áttekintés) A szarmata korszakban képződött kőzeteket a Cserhát-hegységben Hámor (1985) három formációba sorolta: a sekélytengeri képződményeket a Kozárdi Formációba, a folyóvizi-szárazulati üledékeket a Sajóvölgyi Formációba, míg a mindkét kőzettestbe betelepülő vulkanitot a Galgavölgyi Riolittufa Formációba. 460
