Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely
XL. KÖTET RÉGÉSZET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 FÉMLELETEK PÁSZTÓ - MÁTRASZŐLŐS TÉRSÉGÉBŐL I. NYÍLHEGYEK TÓTH BALÁZS Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Előzmények A Pásztói Rendőrkapitányság munkatársai 2013 folyamán egy pásztói házkutatás során nagy mennyiségű, illegálisan végzett fémkeresőzés során előkerült, régészeti korú tárgyat foglaltak le. A tárgyak - a fémkeresős vallomása alapján - Pásztó és Mátraszőlős térségéből kerültek elő, pontos lelőhely azonban nem ismert; valószínűsíthető továbbá, hogy nem is egy, hanem több helyszínről gyűjtötték ezeket a darabokat. A leletek Szécsénybe, a Kubinyi Ferenc Múzeum gyűjteményébe kerültek. A leltározásra 2016-ban került sor: összesen 221, döntő többségben középkori - kora újkori tárgy vár feldolgozásra. Mivel a tárgyak nem régészeti feltárás keretében kerültek elő, így kontextusuk, sőt pontos lelőhelyük sem ismert, ezért a korhatározás során csak az analógiákra, párhuzamokra hagyatkozhatunk. Ez a régészeti korú fémleletek esetében általában meglehetősen tág, akár több évszázados datálást tesz csak lehetővé, de bizonyos megfigyelések, apró részletek pontos leírása ezt sok esetben szűkítheti.1 E mellett - és ennek ellenére - mégis joggal vállalkozhatunk az anyag közlésére, hiszen ha konkrétan nem is, de ismerjük a darabok tágabb előkerülési környezetét, így új adatokat szolgáltathatnak a Mátra Nógrád megyei szakaszának történetéhez. Jelen tanulmányunkban az anyagban található nyílhegyekkel foglalkozunk. Ebben az együttesben összesen 75 ilyen leletet találunk, amely a tárgyak több, mint harmadát teszik ki, így indokoltnak tartjuk önálló közlésüket. A többi leletet várhatóan jövőre, szintén a Dornyay Béla Múzeum Évkönyvében tesszük közzé. Tüskés nyílhegyek T-l. típus Ebbe a típusba egy darab, lapos metszetű, levél profilú nyílhegy tartozik (1.1. ;I. tábla, 1.). A penge kissé töredékes, de legnagyobb szélessége mérhető, mely 26 mm, és a 60 mm hosszúságú penge közepére esik. A nyéltüske kör metszetű, 19 mm hosszúságú. Tömege 10 g. Ez a típus előfordul a honfoglaláskori temetők leletanyagában, de még 1 SZVATH 2014. 353-354; MÜLLER 1984. 439
