Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely
A lelőhelyről származó, múzeumba került leleteken végzett tipológiai átvizsgálás után regisztrált korszakok és kultúrák: Őskor- középső rézkor (közelebbről nem meghatározható, talán Ludanice),- késő rézkor (Baden),- rézkor-bronzkor közti átmeneti időszak (késő rézkort túlélő Baden, Kostolác-jellegű leletek, Kostolác, Vuéedol-jellegű leletek, kialakuló Makó?),- kora bronzkor (Makó),- középső bronzkor (Hatvan),- késő bronzkor (Piliny, Halomsíros), Középkor A talpas tálakkal kapcsolatban megfigyelt, a forma és a díszítéstechnika között fennálló kronológiai, tipológiai és kulturális alapon is jelentkező ellentmondások feloldása az lehet, hogy a leletek korát feltételesen a 2800-2600 BC közötti rézkor-bronzkor közti átmeneti időszakba soroljuk az eddigi késő rézkori badeni vagy kora bronzkori makói helyett. Mind a Holub-, mind a Dornyay-gyűjtemény darabja sajnos szórvány, ezért előkerülésük körülményei, de még a pontos lelőhelyük sem ismert. A formai és díszítésbeli, technológiai elemzésük badeni és makói jelleget is mutat, de más irányokat is felvillant. Ez a keveredés vagy kombináció megerősíti azt az elképzelést, hogy a Nógrád megyei régióban egy a késő rézkort túlélő, a kialakuló Makóval együtt élő Baden közösséget keressünk, amely együttélésbe még a Kostolác is bekapcsolódott. Ahhoz azonban, hogy ezt az időszakot pontosabban lássuk, ezek a régi lelőhelyek a maguk ma már nem kielégítően igényes adataival nem elegendőek. A korszakok, kultúrák és a leletek elkülönítése a különböző kultúrákban hasonló módon alkalmazott technológiák, díszítések, formák miatt nem mindig lehetséges, radiokarbon mérésre alkalmas, hiteles és pontosan keltezhető objektumokból származó leletek pedig nincsenek. A kostoláci településrészlet természettudományos módszerekkel való datálása a badeni- hez és a makóihoz hasonlóan nem lehetséges az erre alkalmas leletek tipológiai bizonytalansága miatt. Ugyanekkor jó analógiát szolgáltathatnak az időszakhoz a Neusiedl am See/Nezsider-Kálvária-hegyen mért, a korszakot jelölő dátumok az 1. centrális vagy primér sírból (VERA 2213, ETH-25186), amelynek mellékletei közt a salgótarjáni díszített Kostolác szalagfülek és a Vuéedol-jellegű kihajló peremek legjobb analógiáit találjuk - hasonlóan az északi régióban, de az ország keleti illetve nyugati részén. A nezsideri felnőtt férfisír mért radiokarbon dátumai 4160 és 4130 BP, azaz 2880 és 2570 cal BC közt éppen azt az időszakot jelzik az abszolút kronológiában,55 amelyet munkáimban a rézkor bronzkor közti átmeneti időszakként javasolt terminológiával írtam le. Bevonható talán még az értékelésbe két késő Gödörsírosokhoz sorolható mérés is, amelyek sírmellékletei más irányok mellett Makó-jelleget is mutattak (Sárrétudvari-Őr-halom, deb-7182, deb-6871), ezek 2 szigmás kalibrált értékei 2885-2571,2706-2472 cal BC közti értékeket adtak.56 55 STADLER 2002. 56 HORVÁTH et al. 2013, 165, Table 3. 426
