Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)

tozik, mindenesetre különbözik az északi részen feltárásra került halomsíros települést kerítő körárok-konstrukciótól. Ennek alakja ovális és alapterülete jóval nagyobb.14 További feltárt jelenségtípusok a lelőhelyen: legnagyobb számban gödrök, gödörrend­szerek, néhány ház, kemence (Hatvan kultúra, ületve császárkoriak, köztük egy professzi­onális edényégető komplexummal) és temetkezések (8. objektum-3. sír: feltehetően Baden vagy Lengyel; hármas temetkezés a korai halomsíros időszakból (R Bz Bl),15 valamint ger­mán sírok, vö. Köhler Kitti és Hajdú Tamás 2008-as embertani feldolgozását). Az itt vizsgált késő rézkori jelenségek mindegyike gödör volt, illetve néhány eset­ben más korszak objektumában, szórványként előkerült lelet. A település déli végénél, a néhány badeni gödör után, mintegy azt lezárva jól láthatóan kirajzolódik egy kettős árokrendszer (erődítés?) kisebb részlete (a 7-8. objektumok). A gödrök nagy részénél a feltárás során megfigyelhető volt a mezőgazdasági művelés és a természetes lejtő­menti erózió miatt bekövetkező erőteljes természetes és mesterséges pusztulás, amely sok esetben már csak a jelenségek alsó részét hagyta meg. A feltáró 140 szelvényt nyi­tott és 164 régészeti jelenséget tárt fel 15000 m2-en. A teljes lelőhely déli részének ki­sebb hányadát sikerült a szécsényi múzeumnak ekkor feltárnia. A feltáráson előkerült kb. 7500 db régészeti állatcsont meghatározását Kovács Zsófia Eszter végezte, jelenté­se megtalálható a szécsényi múzeumban őrzött ásatási dokumentációban.16 A késő rézkori településrészt egy kisebb népszerűsítő, illetve egy a környezettörténeti kutatá­sokra koncentráló tanulmány mutatta be eddig.17 A régészeti leletek feldolgozása még nem történt meg. A lelőhely legnagyobb részének 2005-2006-ben még megkímélt, feltáratlan terüle­tét a 21-es út négysávosra bővítése miatt kellett egy következő ásatási szezonban elvé­gezni, 2014-ben - szerencsétlen módon, a Magyarországon érvényben levő vonatkozó régészeti rendeletek következetlensége és az általa hagyott joghézagok miatt - egy má­sik ásatási csapatnak. Az ELTE által kivitelezett, Sebők Katalin, Szilágyi Márton és Fü­zesi András által végzett megelőző feltáráson, a 20357 m2-nyi felületen előkerült a szécsényi múzeum munkatársai által korábban észlelt déli, kérdéses korú kettős kör­árok-rendszer nagy része (az előző feltárási évad 7-8. objektumainak folytatása), a ké­ső rézkori badeni település jelentősebb része (amely érdekes módon a feltételezett 14 Hasonló kerítő konstrukciók a Dél-Dunántúl területén a Lengyel kultúrából ismertek, és mivel a lelőhelyen megtalálható volt ez az időszak is, nem zárható ki korábbi, késő Lengyel sáncként va­ló meghatározása, vö. BERTÓK.-GÁTI 2014, II: Neolithic enclosed sites, 17-93. Hasontó körárok­rendszereket Szlovákia Lengyel kultúra által elfoglalt, Magyarországgal összefüggő DNy-i részén is ismerünk, többük szerkezete és mérete is hasonló a Szurdokpüspökihez. A szlovák kollégák el­sőként szolgálnak magyarázattal is az időszakban keletkezett földművekkel kapcsolatban, amelye­ket az ebben az időszakban szárazság sújtotta természeti jelenségekkel hoznak kapcsolatba. Még fontosabb, hogy a körárok-rendszereket települések középpontjában is megtalálták (hasonlóan Szurdokpüspökihez), tehát nemcsak önálló, elszigetelt rondellákként, vö. TÓTH 2017. 15 GUBA-BÁCSMEGI 2009. További két (60. és 133. objektumok) sírt a tájolás hasonlósága alapján szintén halomsírosnak határozott meg a feltáró. 16 Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum, Régészeti Adattár 419.2007. 17 BÁCSMEGI-GUBA 2007; BÁCSMEGI-SÜMEGI 2010. 375

Next

/
Oldalképek
Tartalom