Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)
tozik, mindenesetre különbözik az északi részen feltárásra került halomsíros települést kerítő körárok-konstrukciótól. Ennek alakja ovális és alapterülete jóval nagyobb.14 További feltárt jelenségtípusok a lelőhelyen: legnagyobb számban gödrök, gödörrendszerek, néhány ház, kemence (Hatvan kultúra, ületve császárkoriak, köztük egy professzionális edényégető komplexummal) és temetkezések (8. objektum-3. sír: feltehetően Baden vagy Lengyel; hármas temetkezés a korai halomsíros időszakból (R Bz Bl),15 valamint germán sírok, vö. Köhler Kitti és Hajdú Tamás 2008-as embertani feldolgozását). Az itt vizsgált késő rézkori jelenségek mindegyike gödör volt, illetve néhány esetben más korszak objektumában, szórványként előkerült lelet. A település déli végénél, a néhány badeni gödör után, mintegy azt lezárva jól láthatóan kirajzolódik egy kettős árokrendszer (erődítés?) kisebb részlete (a 7-8. objektumok). A gödrök nagy részénél a feltárás során megfigyelhető volt a mezőgazdasági művelés és a természetes lejtőmenti erózió miatt bekövetkező erőteljes természetes és mesterséges pusztulás, amely sok esetben már csak a jelenségek alsó részét hagyta meg. A feltáró 140 szelvényt nyitott és 164 régészeti jelenséget tárt fel 15000 m2-en. A teljes lelőhely déli részének kisebb hányadát sikerült a szécsényi múzeumnak ekkor feltárnia. A feltáráson előkerült kb. 7500 db régészeti állatcsont meghatározását Kovács Zsófia Eszter végezte, jelentése megtalálható a szécsényi múzeumban őrzött ásatási dokumentációban.16 A késő rézkori településrészt egy kisebb népszerűsítő, illetve egy a környezettörténeti kutatásokra koncentráló tanulmány mutatta be eddig.17 A régészeti leletek feldolgozása még nem történt meg. A lelőhely legnagyobb részének 2005-2006-ben még megkímélt, feltáratlan területét a 21-es út négysávosra bővítése miatt kellett egy következő ásatási szezonban elvégezni, 2014-ben - szerencsétlen módon, a Magyarországon érvényben levő vonatkozó régészeti rendeletek következetlensége és az általa hagyott joghézagok miatt - egy másik ásatási csapatnak. Az ELTE által kivitelezett, Sebők Katalin, Szilágyi Márton és Füzesi András által végzett megelőző feltáráson, a 20357 m2-nyi felületen előkerült a szécsényi múzeum munkatársai által korábban észlelt déli, kérdéses korú kettős körárok-rendszer nagy része (az előző feltárási évad 7-8. objektumainak folytatása), a késő rézkori badeni település jelentősebb része (amely érdekes módon a feltételezett 14 Hasonló kerítő konstrukciók a Dél-Dunántúl területén a Lengyel kultúrából ismertek, és mivel a lelőhelyen megtalálható volt ez az időszak is, nem zárható ki korábbi, késő Lengyel sáncként való meghatározása, vö. BERTÓK.-GÁTI 2014, II: Neolithic enclosed sites, 17-93. Hasontó körárokrendszereket Szlovákia Lengyel kultúra által elfoglalt, Magyarországgal összefüggő DNy-i részén is ismerünk, többük szerkezete és mérete is hasonló a Szurdokpüspökihez. A szlovák kollégák elsőként szolgálnak magyarázattal is az időszakban keletkezett földművekkel kapcsolatban, amelyeket az ebben az időszakban szárazság sújtotta természeti jelenségekkel hoznak kapcsolatba. Még fontosabb, hogy a körárok-rendszereket települések középpontjában is megtalálták (hasonlóan Szurdokpüspökihez), tehát nemcsak önálló, elszigetelt rondellákként, vö. TÓTH 2017. 15 GUBA-BÁCSMEGI 2009. További két (60. és 133. objektumok) sírt a tájolás hasonlósága alapján szintén halomsírosnak határozott meg a feltáró. 16 Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum, Régészeti Adattár 419.2007. 17 BÁCSMEGI-GUBA 2007; BÁCSMEGI-SÜMEGI 2010. 375
