Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni paleolitikus lelőhelyek Bér térségében (Cserhát-hegység, Nógrád megye). Előzetes eredmények
Az SZH-1 leletkoncentráció bifaciális leleteivel kapcsolatban a fent tárgyalt Bér-Papi- földek leletegyütteséhez hasonlóan elmondható, hogy a felső paleolitikus Aurignacien leletanyaghoz tartozásuk nem egyértelmű. Az Eger környéki nagyszámú nyíltszíni paleolitikus lelőhely esetében a levéleszközös (sensu lato Szeletien) illetve az Aurignacien leletegyüttesek határozott elkülönülése figyelhető meg. Egy lelőhelyen belül a különböző kultúrákba tartozó leletanyagok egymással való keveredése nem tapasztalható17. Bifaciális eszközöknek felső paleolitikus eszközökkel való együttes előfordulására Nóg- rád megye és különösen a Cserhát-hegység területén több példát ismerünk18. A bifaciális és levéleszközök Aurignacien eredetének kérdését a Legénd-Hosszú-földek lelőhely leletanyagát ismertető cikkünkben19 röviden már érintettük. Érdemes itt még megemlítenünk, hogy a bifaciálisan megmunkált, kovakavicsból készült eszköz/kés (9. ábra 1:15. ábra 6.) pontos párhuzamait eddig Miskolc-Kánás-tető20 és Galgagyörk-Csonkás-hegy21 Bábonyiennek, valamint Eger-Kőporos-tető22 és Bükkmogyorósd-Hosszú-bérc23 Szeletiennek meghatározott iparaiból ismerjük. 5. Diszkusszió Igen nehéz az egyes lelőhelyek közötti esetleges kapcsolatokat értelmezni. Egresi-dűlő esetében nyilvánvaló tény, hogy a felszíni leletanyaga több tízezer évet fog át, feltételezhetően a középső paleolitikumtól a fiatalabb őskorig. A lelőhely frekventáltságának magyarázata lehet a Bér-patak folyásszintjéhez viszonyított viszonylag kis relatív magassága ellenére a nagy perspektívájú stratégiai helyzete, amely kedvező vadászati lehetőségeket biztosított. Nyilvánvalóan nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a lelőhely közvetlen környezetében, az Egresi-dűlő és a tőle DK-i irányban húzódó Száraska határrész területén jelentős kiterjedésű kavicságyak találhatók, amelyek pattintásra alkalmas limnoszilicit töredékeket, illetve kovakavicsot és kvarcit kavicsot tartalmaznak. Az eszközkészletben a vakaró szekció a legerősebb, amelyben az Aurignacien iparra jellemző típusos hajógerinc alakú formák csak csekély számban vannak jelen. Az orros vakarók hiányoznak, alacsony a lamellák száma, a lamella magkövek szinte teljességgel hiányoznak. Véleményünk szerint minden bizonnyal egy közelebbről nem meghatározható, korai felső paleolitikus iparral van dolgunk. Problematikus a Papi-földek és a Szár-hegy leletanyagai közötti esetleges összefüggés kérdése is. A vakarók morfológiailag igen hasonlóak, egyöntetűen az Aurignacien hajógerinc alakú vakarókra (lamella magkövekre) emlékeztetőek. Mindkét lelőhelyen megtalálhatóak a kaparok és a levéleszközök. Emellett sajátos különbség, amely talán az iparok közötti különbségre utalhat, hogy Papi-földek kisebb leletanyagában magasabb a kvarcporfír aránya, amelyben a nyersanyagdarabok mellett 2 eszköz (kaparó) is találha17 ZANDLER 2012. 18 PÉNTEK - ZANDLER 2013; ZANDLER 2008; 2010. 19 PÉNTEK 2016c. 20 RINGER 1983, Abb. 35. 21 MARKÓ 2004, 1. tábla 2. kép 22 ZANDLER 2012, 1. képtábla, 5. 23 ZANDLER - BÉRES 2014, Fig. 3,5. 345
