Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
fekete haragját, melyet a villámok keskeny pántlikával hiába igyekeztek beszegni pirosnak. ” A királyné szoknyája című elbeszélésben is ruhadarabokhoz hasonlítja a természeti jelenségeket: . olyan széles rét az a rétek között, mint amilyen széles a királyné vi- ganója lehet (kivált vasárnap) a többi közönséges szoknyák között”, a bokor „de puha, de kedves, mint a selyembársony”, emellett emberi tulajdonságokhoz is felhasznál hasonlatként egy-egy ruhadarabot: „Mudrik arca olyan vörös lett, mint a skarlátposztó”. Ez azonban nem csak a természeti környezetre vonatkozik, hanem egy helyiség hangulatának bemutatásánál is előfordul, ezáltal közelebb hozza az olvasókhoz a vidéket és annak lakóit. A Rede Anna tartozása című novellában olyan kifejezéssel él az író: „ködmön és pálinkaszag”, amellyel bemutatja a tárgyalóterem hangulatát. Helyszínt mutat be viseleti darab segítségével a Galandáné asszonyom című elbeszélésben: „Olyan vök a Palyus sírja, mint egy újdonat új, hímes szűr” - ezzel leírva a hó elszíneződését a rajta található vér miatt. A szakirodalomban számos példa mutatja a szépirodalmi művek néprajzi forrásként való használatát. Bisztray Gyula is kiemeli a szépirodalom és etnográfiai irodalom „együttműködésének” termékenyítő hatását.43 Csáky Károly megfogalmazza, hogy Mikszáth Kálmán elbeszélései hozzájárulnak a 19. századi parasztság társadalmi körülményeinek megértéséhez, habár az irodalomtörténészek a korabeli társadalmi viszonyok realisztikus ábrázolását hiányolták az író műveiből. Mikszáth novelláiban a néprajzi elemek tanulmányozása véleménye szerint hasznos lehet az irodalomtörténészek és néprajztudósok számára egyaránt.44 Példái alapján megfogalmazza, miért is fontos Mikszáth Kálmán műveit néprajzi szempontból is szemügyre venni, elemezni. Leírja, hogy ez a munka egyfajta megközelítése az irodalmi műveknek, másrészt a néprajzi kutatómunka kiegészítése, teljesebbé tétele is.45 Dr. Szabó Béla a Mikszáth-korabeli társadalmi, gazdasági viszonyokat vizsgálta Nógrád megyében. Úgy fogalmaz: az író csupán „vasárnapi hangulatát” adja a nógrádi falunak, azonban a faluképet valósághűvé teszi reális emberábrázolásával.46 A novellák valósnak tűnő szereplői a társadalmi háttér kritikus bemutatása nélkül - véleménye szerint - „népmeséi alakká szelídülnek”.47 Szeredi Orsolya A jó palócok novelláiban megtalálható néprajzi elemeket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy országosan elterjedt és közismert elemek alkotják, ebből csak néhány az, ami kifejezetten a palóc vidékeken elterjedt, palóc sajátosság. Véleménye szerint a népviseleti elemek közül az olajos kendő és a palóc férfiak hajviseletét bemutató rész tekinthető palóc sajátosságnak. Szeredi Orsolya Mikszáth Kálmán fiktív népiességéről beszél, véleménye szerint A jó palócok világa ősi mítoszok kozmoszaként fogható fel, amellyel az író az ősi egységet kívánta feltámasztani a fiktív Palócföldön élő emberek tetteinek, gondolkodásának, szokásainak egységteremtő elvét hangsúlyozva, „a világ egységét Palócország hétköznapi legendáinak, »mitobgémáinak« felhasználásával e »kisvi- lág« perspektívájából” bemutatva.48 Belitzky János írásában úgy fogalmaz, annak ellené43 BISZTRAY 1972: 26. 44 CSÁKY 1990: 188. 45 CSÁKY 1990: 330. 46 SZABÓ 1972: 89. 47 SZABÓ 1972: 93. 48 SZEREDI 2001: 89. 314
