Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
állapítja meg Bisztray Gyula - a századforduló fiblógiája elmulasztotta Mikszáth Kálmán helyi vonatkozású regény- és novellatémáinak forráskutatását, amit pedig az akkori családi emlékezés és népi szájhagyomány alapján még elég könnyen el lehetett volna végezni. Ma (1962-ben) már aligha van lehetőség és remény arra, hogy a 90 esztendős mesék eredetét és forrásait megállapíthassuk’’3. Ez ma még nehezebb, levéltári forrásokra és a századforduló leírásaira tudunk hagyatkozni, amikor a korabeli elemeket szeretnénk vizsgálni. Csáky Károly Mikszáth Kálmán művei alapján gyűjtést végzett az érintett helyszíneken, az író műveiben megtalálható néprajzi elemek utóéletét vizsgálva. Leginkább a szokásokat, hagyományokat, a szellemi néprajz elemeit kutatta.4 Felhívja azonban a figyelmet a Mikszáth Kálmán műveiben szereplő viseleti (Ipoly menti és nógrádi) anyagra is. A jó palócok novellái közül A néhai bárány című elbeszélésben megjelenő férfi hajviselet bemutatását emeli ki: Sós Pál palócosan fésült haját.5 Szeredi Orsolya Mikszáth Kálmán A Jó palócok novelláinak néprajzi elemeit vizsgálta - kitért azoknak szellemi és tárgyi vonatkozásaira egyaránt. Külön alfejezetet szentelt a novellákban megtalálható ruha- és hajviseletnek. Felsorolta az elbeszélésekben megtalálható népviseleti elemeket és azok magyarázatát, hangsúlyozva jelentéshordozó szerepüket.6 7 Mikszáth Kálmán számára a kötet 1882-es megjelenése hozta meg az országos és nemzetközi sikert, társadalmi és politikai elismerést, olvasói szeretetet/A palócok kutatása szempontjából pedig mérföldkövet jelentett a novellák kiadása, ugyanis a kötet még inkább felkeltette a kutatói érdeklődést a vidék életének feltárása iránt. Karol Wlachovsky tanulmányában leírja, hogy bár a 19. század második évtizedében már megindult az érdeklődés a palócok kutatása iránt, a magyar irodalmi és kulturális tudatba azonban pár évtizeddel később, Mikszáth Kálmánnak köszönhetően kerültek. A Tót atyafiak, majd A jó palócok címmel kiadott kötet lelkes fogadtatása a téma köztudatba való bekerülését jelentette, valamint: „a palócság Mikszáth általi tematizálása mindenképpen összetettebbé tette, sőt relativizálta a kizárólag szakmai, néprajzi megfigyeléseket, mert a témát szinte mitikus síkba emelte át, beleértve a szlovák elemeket és mozzanatokat is, amelyek elválaszthatatlan részét képezik a palócok fiktív felföldi országának. ”8 9 Mikszáth Kálmán szülőföldjét Praznovszky Mihály lokalizálta, amelynek Szklabonya, Nagykürtös, Kér, Zsély, Kékkő, Ebeck adják határait, centrális településük Balassagyarmat0 Szklabonya (1910-től ‘20-ig Mikszáthfalva) a Kürtös-patak jobb partján helyezkedik el. Gyermekkorában az író sok mesét hallgatott az itt élő hiedelemalakokról. Helyszíni gyűjtéseit itt végezte Csáky Károly, valamint Ebecken és Zsélyen, az író nagyszüleinek falujában.10 3 BELITZKY 2000: 10. Belitzky János idézi Bisztray Gyulát 4 CSÁKY 1990: 189. 5 CSÁKY 1990: 328. 6 SZEREDI 2001:84. 7 PRAZNOVSZKY 1999: 83. 8 WLACHOVSKY, K. 2011: 54-55. 9 PRAZNOVSZKY 1999: 6. 10 CSÁKY 1990: 189-190. 307
