Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Művészettörténet - Prakfalvi Endre: Bagatell. A Magyar Állami Szénbányák pavilonjától a mezőgazdasági kiállításig. 1947–1954

XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE MŰVÉSZETTÖRTÉNET 2017 BAGATELL. A MAGYAR ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁK PAVILON­JÁTÓL A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSIG, 1947-1954 PRAKFALVI ENDRE Művészettörténész, Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály, Bu­dapest Funkciója is jó ...Fő erénye mégis a forma: nem utánoz semmit, csak derűs magyar tájakra emlékeztet. Magyarnak érezzük. Rácz György (1954) A szakminisztérium Callmeyer Ferenc tervezte Építés pavilonjáról - oromfalát sugár­koszorús napkorong díszítette - írta a húszas évek végétől az építészeti modernizmus érvényesüléséért dolgozó CIAM/CIRPAC magyar csoportjának egykori tagja.1 Vásárok, kiállítások építészeti arculatát jellemezhette egyfelől a hosszabb távra épített (nagy) csar­nokok, másfelől alapvetően az adott eseményre tervezett pavilonok használata. Legtöbb esetben vegyes volt a rendszer. A pavilonok az ideiglenes építészet példái akkor is, ha al­kalmanként funkcióváltás eredményeként fennmaradnak.2 Provizórikus mivoltukban csábító kihívást jelentettek az építészeknek, mert szemben a „komoly” építészettel, a ti­szavirág életű vásári architektúra kapcsán mentesülnek - úgymond - az utókor kritiká­jától: dominálhat a „reklám” építészetben a formai újszerűség akár meglepő alakzata is.3 Szabó István megfogalmazása szerint a kiállítási építészet mindenekelőtt formaképzés, „új eszmék formai megjelenésének laboratóriuma” s a kísérlet (essai!) szabadságát fenn kell tartani.4 Egy zenei műszóval - bagatell - is jellemezhető a pavilon építészet metaforikusán, amennyiben az különböző műfajú és hangszerelésű darabok gyűjtemé­nyét jelöli, mely művek nem ciklikusan kapcsolódnak egymáshoz, ám formában és ka­rakterben tetszőleges kompozíciók lehetnek. Beethoven zongorabagatellejeit Kleinig­keiten címmel adta közre (op. 33., 1803; op. 119., 1823.). A zenetörténet a műfajban ki­1 Magyar Építőművészet [MÉpm] 1955/1-2. p. 54. (cím nélkül) Rácz kiábrándultságának okáról Walter Gropius budapesti látogatásának idejére (1934) lásd; Kotsis Iván: Életrajzom. S. a .r.: Prakfalvi Endre. HAP-könyvek 5.(2010) p. 198 és 112.j. 2 Prakfalvi Endre: Előszó. Vázlat egy tematikus kiállításhoz. Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményébőt Szerk.: Fehérvári Zoltán - Hajdú Virág - Prakfavi Endre. Bp. MM. pp. 7-11. [Pavilon MM] 3 Körner József: Az őszi vásár. Új Építészet [ÚÉ] 1947/10. p. 235. 4 Szabó István: Az 1956.évi mezőgazdasági kiállításhoz. MÉpm 1957/1-2. pp. 47-51. 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom