Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Andor Csaba: A 2000 óta megjelent Tragédia-fordítások

re Madách, La tragédia del hombre, Poéma dramático, Traducido del original húngaro por Lajos Asztalos, Bp., Madách Irodalmi Társaság, 2013.) Pillanatnyilag ő az egyetlen műfordító, aki két különböző nyelven is (galego és spanyol) közreadta a művet.

Szerb nyelven több fordítás is készült, mígnem 2008-ban Újvidékről kerestek meg azzal a kéréssel, hogy adjuk ki Sava Babié nemrég elkészült szerb fordítását. Miután felvettem a kapcsolatot a fordítóval, a következő év elején a szerb fordítás megjelentetésére valóban sor került, mégpedig egy szerb kiadóval közösen. (Hiupe Maaan, HoeeKORa ipare-mja,

/tpaMCKa noeMa, IlpeBoa c MatjapCKor h noroBop CaBa BaSufi, ílpearoBop HuiTBaH Cejin, KH>n>KeBHO flpyuiTBO „MaaaM”-ByíuiMneuiTa-Tapauc-Beorpaa , 2009.) Addigra már azt is tudtam, hogy akkoriban Sava Babicot a legjobb szerb műfordítóként tartották számon. A későbbiekben egy alkalommal Balatonfüreden, az ottani fordítóházban találkoztam vele. Lelkesen mutatta azt a munkáját, amelyre szemmel láthatóan igen büszke volt: Hamvas Béla műveinek akkor már több mint húsz kötetből álló szerb nyelvű kiadását. Elmondta, hogy éppen olyan Hamvas-leveleket fordít, amelyek még magyarul se jelentek meg. A kötethez előszót író Szeli István igen jól ismerte az addig megjelent szerb Tragédia-fordításokat, és az előszavában össze is hasonlított néhány fordításrészletet.

Itt tartottunk tehát 2017 tavaszán. Összegezve: 2000-től kezdődően 14 nyelven és összesen 21 kiadásban jelent meg Az ember tragédiája. Biztosan készültek még más fordítások is, amelyek vagy nem jelentek meg, vagy valamiért nem jutott el a megjelenésük híre Magyarországra. A fentiekben csak a megjelent fordításokról volt szó. Pedig tudjuk, hogy Dzsakartában indonéz nyelven is előadták a Tragédiát. A fordítás valószínűleg nem jelent meg nyomtatásban, mivel a hozzám eljuttatott indonéz szöveg még a 10%-át sem teszi ki a műnek, ami első pillanatban meglepő, hiszen ehhez mérten hosszú, csaknem kétórás volt az előadás. Ennek oka vélhetően az archaikus, a mozgásra és a nem verbális hanghatásokra jóval nagyobb súlyt helyező előadásmód lehetett.

Befejezésként álljon itt az, amit az MTI 2009. július 14-én írt a dzsakartai előadásról: „Indonéz nyelven is bemutatták Az ember tragédiáját, a délkelet-ázsiai szigetországban. Madách Imre műve - Örkény István Tótékja után - a második magyar színdarab, amelyet indonéz nyelven láthat a közönség - közölte Illés Mihály nagykövet kedden az MTI- vel. A világ negyedik legnépesebb országában az áprilisi Örkény-bemutató után most a Keliling Színház Az ember tragédiáját vitte színre. A premiert októberre tervezték ugyan, ám amikor a színház vezetése megtudta, hogy a magyar nagykövetnek lejár a mandátuma és július közepén hazautazik, a bemutatót előrehozták, és Illés Mihály július 10-i búcsúfogadása után, a jakartai Usmar Ismail Hall színpadán tartották meg meghívott közönség előtt. A nagykövet közlése szerint a Madách-színmű indonéz nyelvű változatát Thomas R. Mark angol nyelvű fordításából Aditiya Jaya készítette. Az ember tragédiája szünet nélküli, kétórásra rövidített változatát a hagyományos jávai népszínházi stílusban, zenei aláfestéssel adták elő. A jávai tradicionális népszínház gyakran él azzal, hogy női szerepet férfi, férfit viszont nő játszik, s Lucifer női intrikusként nagyban elősegítette a madáchi üzenet eljuttatását a mai indonéz közönséghez - jegyezte meg Illés Mihály. Hozzátette: Rudolf Puspa, a színház rendezője a darabbal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy 2009 Indonéziában a választások éve, és a madáchi gondolatok most igazán aktuálisak a 240 milliós országban. A Madách-darabot a szeptember végén befejeződő muzulmán böjti hónap után kezdik majd játszani. A »keliling« szó »utazót« jelent, s nevéhez híven a színház bérelt termekben mutatja be produkcióit. A 35 éve alapított együttes több ausztráliai, ázsiai, afrikai és európai színházi fesztiválon szerepelt már - jegyezte meg a magyar nagykövet.”

262