Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Sípos Lajos: Az értékek múlandósága – Babits Mihály és a 19. század magyar irodalma
György Oszkár, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád deklarative nem kapcsolódott a 19. századi költőhöz. Juhász Dabljatok csak című versében a lírai én „dalt” mondó szándékában ugyan felvillan a „haza, szerelem” gondolatpáros, a Magyar népemben felrémlik az „osztrák finánc” és a „magyar gazda” lehetséges konfliktusa, az 1867 előtti időszak toposza. Petőfi neve verseimbe is bekerült kétszer (a legelhasználtabb térképzetekkel: a „csöndes fa- lu”-val, a „pusztáival és a „csárdá”-val)16, de címbe került Nietzsche, Ábrányi Emil, Ovidius és Ady is. Tóth Árpád fiatalkori alkotásaiban feltűnik Petőfi népies műdalai közül egynek-egy- nek ritmusrendszere.17 Kosztolányi egy 1904-ben kelt levelében „Hazám és szerelem”-nek írva idézte Petőfi legismertebb frázisát.18 Az 1920-ban kiadott Kenyér és bor-kötetben közölte Óda székfoglaló a Petőfi Társaságban című versét, az 1943-as Összegyűjtött ímeiben azonban már nem olvasható a Petőfi-szövegdarabokra rájátszó kevésbé kidolgozott alkotása. Babits csak későbbi írásaiban említi Petőfi Sándort. A Nyugat 1910. november 16-i számában közzétette Petőfi és Arany című könyvbírálatát, melyben Hartmann János Petőfi-ta- nulmányok és a Papp Károly által összeállított Arany János irodalomtörténete című két könyv ürügyén kétféle költői és költészetelméleti lehetőséget állított szembe egymással. A 19. századi költő-előd szövegeit igazában két alkalommal idézte fel: 1918-ban és 1922 végén. A háború utolsó heteiben, szeptemberben, októberben és november legelején „Petőfi helyzet”-ben érezhette magát. Az 1914-es Fiatal katona, az 1915-ös Játszottam a kezével, az 1916-os Húsvét előtt, az 1917-es Fortissimo, az 1918-as esszék: A veszedelmes világnézet és a Kant és az örök Béke, valamint a Petőfi Társaságban az október 27-i közgyűlésen elmondott felszólalása és az Éljen a köztársaság! című kiáltványa arra enged következtetni, hogy ekkor a kantiánus erkölcs követését és a politikai cselekvést nem két egymást kizáró lehetőségnek tekintette. A maga számára ehhez a szerep-bővítéshez érveket talált Petőfi 1848-as Naplójában, az akkor írt szövegben, Az Egyenlőségi Társaság Proclamatiójában, a Készülj hazám című versében. E gondolatok sűrűsödnek a Nyugat 1918. november 1-jei számában írt esszéjében, Az első pillanatban című írásában.19 1922 utolsó hónapjában, Petőfi születésének közelgő centenáriumán, a hivatalosság és a politikai pártok egyaránt sajátjukként akarták idézni a költőt. A parlament törvénybe iktatta Petőfi emlékét, hivatkozva arra, hogy „ [é] létének és költészetének a tanulságai a nemzeti történelem borús napjaiban mindenkor felemelő hatással voltak a magyarságra [...].” Pékár Gyula a Petőfi Társaság nagygyűlésén „szellemi vezérének nevezte Petőfit, akiben „eggyé” lesz „az egész Szent István-i Magyarország”. A Világ és a Népszava a költőről szólva kizárólag a „piros zászló”-t és a „világszabadság”-ot emlegette. Az Új Idők közzé tett egy spiritiszta társaság által megidézett, Petőfi „szelleme” által „diktált” verset Születésnapom századik évfordulójára címmel.20 16 JUHÁSZ Gyula, Összes versei, [s.a.r PÉTER László], Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964, 8-9; 13-14; Petőfi-kép, 142; Petőfi, 178. 17 Vö.TÓTH Árpád, Összes versei, versfordításai és novellái, s.a.r. KOCZTUR Gizella közreműködésével KARDOS László, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962, 14-15 (Csendes már); 59-60 (Este a temetőn). 18 Babits Mihály levelezése 1890-1906, i.m. 134. 19 SIPOS Lajos, Babits Mihály és a forradalmak kora, Bp., Akadémiai Kiadó, 1976, 26-31 20 Jöjjön el a te országod.... szerk. MARGÓCSY István, Bp., Szabad Tér Kiadó, 1988, 106-107; 108- 111; 139-140. 223
