Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
Az 1940-es évtől megritkulnak az MKE által szervezett kirándulásokról szóló híradások. Az egyesületi élet valószínűleg nem szűnt meg, de több ok is közrejátszhat a korábbi évek virágzó turistaéletének lanyhulásához. Dornyay Béla 1940 nyarán távozott a városból, mivel Keszthelyre helyezték át a Balaton Múzeum igazgatói teendőinek ellátására. Személyének jelentőségét nem lehet lebecsülni, hiszen lényegében ő volt az osztály „spiritus rec- tora”, országosan elismert tudós és szakíró, emellett aktív és lelkes túrázó. Az országos turisztikai sajtó róla alkotott véleménye jól összefoglalja tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége lényegét. Jellemző a turistaliteratúrának erre a hangyaszorgalmú és precíz pontosságú munkására, hogy ahol az országban csak rövid időre is megtelepszik, ott a földrajzi és történelmi érdekességek új színt kapnak monográfiái nyomán. ”15S Förster Kálmán polgármester, mint MKE elnök valószínűleg egyre kevesebb figyelmet tudott fordítani a turisztikára, városvezetői gondjai sokasodtak a világháború éveiben. 1943 júliusától már féléves szabadságát töltötte, majd 1944 elején elhagyta a várost. A világháború éveiben a turistáskodás, ha támogatott és népszerű is maradt, már nem rendelkezett azzal a hírértékkel mint korábban. Az osztály 1944-ben létezik, erről tanúskodik az 1944-ben kiadott Magyar sportegyesületek története című kiadvány, melyben a természetjárás sportágat bemutató fejezet jelzi, hogy a Salgó Menedékház az MKE salgótarjáni osztályának tulajdonát képezi.156 Egy 1944. július 25-i, a belügyminisztérium irányába adatközlő egyesületi nyilvántartás szerint Salgótarjánban az MKE helyi osztálya létezik, Korompay Kálmán a titkár és helyettes elnök.157 1945-ben a Magyarországi Kárpát Egyesületet ideológiai okokból országos szinten feloszlatták. A turistaházakat végső döntésig a Vándorsport Szövetségre ruházták, majd 1949-ben, az államosítás után azokat a Turistaházakat Kezelő Nemzeti Vállalatba vonták össze. Helyi turisták, többek közt Rokfalussy Lajos vezénylete alatt társadalmi munkával a háború végén megrongálódott Salgó menedékházat felújították, és az 1947. október 12-én újra megnyílt a bakancsos turisták előtt. A házat 1965-ben, az abban az évben elhunyt Dornyay Béláról nevezték eL A Karancs hegyi kilátót új formájában 1964-ben építették fel158 A helyi turisztika más keretek között, de a régire alapozva újra virágzásnak indult azl945 utáni évtizedekben. Zárszó Az MKE Salgótarjáni Osztálya működési ideje alatt a minőségi turizmust honosította meg Salgótarjánban és vidékén. Az MKE osztályainak sorában az egyik legsikeresebb volt a helyi osztály. A meghatározó tagok és a vezetőség turisztikai ideálja mindig is a Magas-Tátra maradt, oda vágyódtak, a hegységet kémlelték a város környéki hegyek és 155 Turisták Lapja.1936. december 156 Magyarországi sportegyesületek története. Szerk: PLUHÁR István. Budapest, 1944. Természetjárás fejezet, 254-263. 157 MNL NML St. pm. 1553/1944. Salgótarjáni Polgármesteri Hivatalba küldött belügyminisztériumi egyesületi nyilvántartási lap 158 GUBOLA István: A turizmus története. In: A Karancs-Medves és Cseres hegység Tájvédelmi Körzet. Szerk: Kiss Gábor. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007, 298-299. 153
