Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
sák azt a szent fogadalmunkat, hogy sem itt a Karancson, sem máshol nem lesz többé ún. „határ”. ”141 A hazafias lelkesedés fölösleges rombolásba is átcsapott. „A Munka” december 3-i lapszáma feddőleg ír azon cserkészekről és leventékről, akik (valószínűleg felnőttek hatására) kidöntötték a Karancson lévő gránitoszlopot. Az egy trigonometriai fixpont, melyet térképészeknek kell majd fáradságos munkával helyreállítani - háborog joggal a cikk egyébként névtelen írója. Ezenfelül a kőről is le-levéstek darabokat (pl. a csehszlovák államcímert) szuvenírnek. A gránitkövet végül leszállították Salgótarjánba, és a Polgármesteri Hivatal épületének udvarán volt egy ideig - nem követték tehát Dornyay javaslatát.142 A helyi osztály első kirándulására a felszabadult területek felé 1938. november 27-én került sor. A túracsoport a somoskői vasútállomástól ment fel a Karancs-Kápolnához, onnan Dornyay vezetésével a Karancs csúcsig az összeomlott kilátótoronyhoz és a volt trianoni határkőhöz. Itt kisebb hazafias ünnepségre került sor. Innen Homortető-Csákta között a birinkei úton átkeltek Sátorosra (ebéd hátizsákból), majd a Bikk réten át Macskalyuk kőbányáig túráztak. Végezetül megtekintették a somoskői bazaltömlést és a várat. A kirándulásra a még fel nem oldott határzár miatt külön kellett személyi lapot váltani a salgótarjáni rendőrkapitányságon.143 Az MKE Salgótarjáni Osztálya 1938. december 17-18-án vándorgyűlést tartott a visz- szatért Rozsnyón, az út során felkeresték Krasznahorka várát és Rimaszombatot.144 Még az év során felvették a kapcsolatot a visszatért városok, Losonc, Rozsnyó, Rimaszombat és Kassa Karpaten Verein tagságával, és előkészítették azok magyarországi anyaegyesületbe való visszacsatlakozását.14" 1939. február 4-én közgyűlést tartottak a Salgó Menedékházban. Förster Kálmán köszöntötte a felvidéki társegyesületek tagságát, akiket vendégül is láttak a menedékházban.146 Az év elején a visszatért felvidéki városok kárpátegyesületi osztályai visszatértek az MKE kötelékébe. A salgótarjáni osztály tagsága az egyesülési folyamatban aktívan részt vett. Erről tanúskodik a kassai osztály 1938. december 21-i meghívólevele Dornyay Béla alelnökhöz, aki valószínűleg részt vett az 1939. január 3-i kassai osztály (újjá)alaku- ló közgyűlésén.147 1939-ben Hallósy István, a magyar idegenforgalmi hivatal akkori elnöke kezdeményezte olyan új körutak kijelölését, melyek turisztikai és históriai egységekké foglalják össze azokat a vidékeket, melyek idegenforgalmi szempontból különös érdekességgel bírnak, és a nemzetnevelési szempontból is Idmagaslóak. Dornyay Béla 1939 áprilisában reagált egy cikkben az új túraútvonal lehetőségeire. írása szerint a Salgó Menedékház nem fog elkallódni, mint ahogyan azt sokan jósolták, hiszen a vidék csak most tárulha141 1938. november 12. 142 A Munka. 1938. december 3. 143 DBM Dokumentumtára Dornyay hagyaték. 511/66. Körlevél a MKE salgótarjáni osztályának tagjaihoz. 144 A Munka. 1938. december 10. 145 A Munka. 1939. január 7. 146 A Munka. 1939. február 25. 147 DBM Dokumentumtára. Dornyay hagyaték. 511/66. Meghívó Dornyay Béla számára a MKE Kassai Osztályának alakuló közgyűlésére, 1938. december 21. 151
