Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
kor a Nemzetgyűlés elnöke) vezette volna az érkezőket, végül Gally János ügyvezető elnök vette át a helyét. A szeptember 27-i ünnepélyes, lampionos fogadás után másnap a fogaskerekű vasúttal, illetve sokan gyalogosan vágtak neki az útnak. A Petőfi emléktáblánál a bányász zenekar által előadott Himnusz és a Hiszekegy után a helyi osztály nevében Lipthay B. Jenő alelnök üdvözölte a vándorgyűlést. A különböző szakosztályok üdvözlőbeszéde után az MTSZ titkára tette meg éves jelentését, melyet a közgyűlés elfogadott. A hivatalos aktus után Salgóbányán ebédre került sor, melyen az MKE tag Szántay István ecsetelte a helyi táj szépségét és a határ menü létet. A társaság megtekintette még a Somoskői várat, ezután a vendégek többsége vonattal hazament, de voltak, akik másnapig maradva a Karancsot is megmászták.51 Az MTSZ lapjának 1925 januári száma elismerően szól a salgótarjániakról. „A Salgótarjáni Osztály Förster Kálmán elnök, Dr. Pitta rendőrtanácsos túrabizottsági elnök, Rokfalussy titkár vezetésével dicséretes működést fejt ki.”S2 1928 májusában először tartott vándorgyűlését Nógrád vármegye területén a Kárpát Egyesület, mégpedig Hollókőn. Az idő szeles, hűvös volt, több osztály nem is képviselte magát. Legnagyobb számban a salgótarjániak jelentek meg. Dornyay Béla beszélt a megjelenteknek a helyi várról, Förster Kálmán tartotta meg a zárszót.53 A galyatetői menedékház salgótarjáni szobája A salgótarjáni osztály első jegyzett turisztikai létesítménye a mátrai Galyatetőn épített turistaházban kialakított hálószoba volt. A menedékház előtörténetéhez tartozik, hogy 1914 tavaszán a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagjai elhatározták, hogy menedékházat építenek a Magas-Tátrában, a Gerlachfalvi-csúcs tövében, a Batizfalvi-tó katlanában. A világháború és a határmódosítás miatt az eredeti terv meghiúsult, de az egyesület tagsága az 1920-ban Galyatetőn megtartott vándorgyűlésén elhatározta, hogy ott építik meg a létesítményt. Az építtető végül a Magyar Hegymászó Egyesület lett, melynek törzsét viszont régi „egyetemiek” képezték. A Nagy-Galya ormán, az Egri Érsekség tulajdonát képező füves területen építették fel az „Egyetemiek” menedékházát.54 Az MKE salgótarjáni osztálya még 1923-ban felajánlotta, hogy az épülő létesítmény egyik hálószobájának a berendezését vállalja. Ezenfelül a menedékház további kivitelezési költségeihez is nagyban hozzájárult Förster Kálmán személyes adománygyűjtő tevékenysége.55 Az osztály a szoba berendezésére mintegy 10 000 000 koronát költött. A menedékház építési költségeihez Förster közvetítésévek több helyi iparvállalat is hozzájárult. A RMSV Rt. 3 tonnányi vas anyaggal, azonfelül 1 100 000 koronával, SKB Rt. 5 500 000 koronával, az ÉKI Rt. 250 000 koronával járult hozzá. A három vállalat adakozókészségét 51 A Munka. 1924. október 4. 52 Turistaság és Alpinizmus. XV. évf. 1925. január-február., 23. 53 Turistaság és Alpinizmus. XVIII. évf. 1928. június 1., 135. 54 Turistaság és Alpinizmus XIV. évf. 1924. november-december, 121. 55 Uo. 134
