Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - G. Toronyi Judit: A „központiság” hatása a választói társadalomra (1886–1914)
tek, nem alkalmazkodtak a terepadta lehetőségekhez, hanem egyenes vonalban vezetett utcákon helyezkedtek el házaikkal, holott a természetadta formák a sablonosság feloldásához vezethettek volna. Ezért a bányatelepek, lakótelepek sajátos megjelenésűek voltak Salgótarjánban.”26 Salgótarján népességszámára is meghatározó volt az ipari üzemek jelenléte, hiszen a település nem tudta biztosítani a termeléshez szükséges munkaerőt, így az ipar új betelepülők révén munkástoborzásra kényszerült. Salgótarján lakosainak a száma 1842- ben 900 fő volt,27 amely az 1910-es évre 13.746 főre emelkedett.28 A füleki választókerületben Fülek és Salgótarján adatait egymás mellé helyezve az alábbi táblázatot kapjuk: 2. táblázat Fülek és Salgótarján választói jogosultságának megoszlása 1886. és 1914. év Kerület Év Választók létszáma (fő) Választójogi kategória Régijog Földbirtok Házbirtok Jövedelem Értelmiség Fő % Fő % Fő % Fő % Fő % Fülek 1886 80 6 7,5 31 38,831 38,8 12 14,9 1914 20936 17,2 7 3,3 153 73,2 13 6,3 Salgótarján 1886 182 4 2,2 23 12,6 9 4,9 119 65,4 27 14,9 1914 6217 1,1 100 16,1 425 68,5 89 14,3 1914-re minden választói jogcímben Salgótarján javára figyelhetünk meg arányeltolódást. Milyen foglalkozások állnak a jövedelem jogon választók mögött? Nagy számban a gyárakhoz, a vasúthoz kötődő és a lakosság által igénybevett szolgáltatásokat nyújtó foglalkozási ágak jelennek meg a választók neve mellett. A legnépesebb csoport 1914-re az előmunkások csoportja 88 fővel. Őket követi a kisiparosok és kereskedők népes csoportja, majd a bánya és a MÁV alkalmazottai. A házbirtok jogon választó háztulajdonosok 110 fős választói csoportjáról már írtunk a korábbiakban. A központok értelmiségi jogosultságának kategóriája esetében minden központban létszámnövekedést regisztrálhatunk. Balassagyarmaton közel háromszorosát, ami azt jelenti, hogy 1914-re itt található az értelmiségi jogcímen választók legnagyobb száma. Míg 1886-ban Losoncon élt az értelmiségi jogosultak legnagyobb számú csoportja, addig 1914-re az arányokat illetően, a létszámemelkedés ellenére Losoncon csökkent, 19,2- ről 14,6%-ra. Füleken szintén erőteljes a csökkenő tendencia az értelmiségi jogon választók arányát nézve. Míg Füleken az értelmiségi jogon választók száma 12-ről 13-ra, tehát egy fő26 SZVIRCSEK 1996-1997. 25. 27 SHVOY 2006. 258. 28 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Negyedik rész. A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Magyar Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1915. 114
