Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Szepessyné Judik Dorottya: A „nagy háború” egy losonci önkéntes szemével – Patak Károly első világháborús visszaemlékezése a galíciai harctérről
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 TÖRTÉNELEM „A HALÁL LAKODALMA” - ID. GYURIS FERENC SALGÓTARJÁNI ÜVEGFÚVÓ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS VISSZAEMLÉKEZÉSE A GALÍCIAI HARCTÉRRŐL BALOGH ZOLTÁN Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján „Tudni való, hogy minden egyes embernek van élettörténete, de nem tudja »csokorba szedni« élményeit, avagy pedig az élményei olyan természetűek, hogy nem kívánkoznak papírra” - írja id. Gyuris Ferenc életéről Gyermekkorom c. fejezete bevezetőjében.1 A galíciai frontot és az orosz hadifogolytáborokat is megjárt salgótarjáni üvegfúvó, id. Gyuris Ferenc 76 évesen, 1963-ban fejezte be élettörténete leírását, jobbára emlékezetből. Visszaemlékezéseit Életem és emlékeim, vagyis a proletárok sorsa címen jegyezte le, és feljegyzése szerint 1963 augusztusában fejezte be. Benne értékes leírást közöl a szakmai és mindennapi életéről: a korabeli málnapataki üveggyári életről, majd drezdai és salgótarjáni üveggyári éveiről. Mint ahogyan a galíciai frontéletről és a hadifogságról is. Élettörténetének leírásában katonaélményeit és frontélményeit több mint 100 oldalon jegyezte le. Mint ahogyan jó 100 oldalt szánt hadifogsága leírására is. Id. Gyuris Ferenc 1887. május 30-án született Málnapatakon (ma: Málinec, Szlovákia) és 1905-ben került a Salgótarjáni Palackgyárba üvegfúvónak. Tényleges katonai szolgálatát a besztercebányai 16. gyalogezrednél töltötte, ahol géppuskalövész volt. Az első világháborúban is a 16. gyalogezred kötelékében vett részt a galíciai hadszíntéren. 1915 újév reggelén esett fogságba. Mint maga írja, elsősorban a hadifogság megörökítése vezette a visszaemlékezés megírására. „Hát hadifogoly lettem. Hogy mit jelent ez a szó, azt csak az tudhatja, aki maga is hadifogoly volt. Lesz itt bőven szó, mert megfogadtam, hogy főleg ebből a célból írom meg ezt a könyvet” - írja visszaemlékezésében.2 Id. Gyuris Ferenc élettörténetének a málnapataki és a salgótarjáni üveggyárban töltött éveiről szóló, valamint a XX. század eleji Salgótarján viszonyait bemutató részleteiről már születtek feldolgozások. Az 1914. évi harctéri karácsonyi és szilveszteri élményeit az első világháború kitörésének 80. évfordulóján a megyei sajtóban közölték.3 A visszaemlékezések sajátságos forrásai a történeti ismereteinknek is, és ezen túli - elemzésre is érdemes - világ üzenetét hozzák számunkra - állapította meg Horváth István az 1918-1919-es forradalmak nógrádi eseményeiről született visszaemlékezések kapcsán. A történész számára azért fontos ennek a világnak az üzenete a nógrádi munkás és a falusi kisparaszt visszaemlékezésében, mert személyesen megélt hiteles kép a há1 GYURIS: Életem 7. 2 GYURIS i.m. 224. 3 SZVIRCSEK 1978., BALOGH 2012. - Nógrád Megyei Hírlap 1994. július 23-24. 80
