Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor huszárkapitány (1846–1920) nógrádi identitása a megyei sajtó tükrében
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 TÖRTÉNELEM A „NAGY HÁBORÚ” EGY LOSONCI ÖNKÉNTES SZEMÉVEL - PATAK KÁROLY HADINAPLÓJA SZEPESSYNÉ JUDIK DOROTTYA Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján Szlovákiában, a Besztercebányai Állami Levéltár Losonci Fióklevéltárában hun- garikakutatás alkalmával került napvilágra Patak Károly losonci tanár hadinaplója.1 A hadinapló és írójának aktív közéleti tevékenysége megkívánja, hogy munkásságát ismertessük és harctéri följegyzéseit közreadjuk. A köznapi emberek nagy háborús átélésének forrásai - naplók, memoárok A mai kor embere számára is érdekesek az első világháborúra vonatkozó naplók, visszaemlékezések. Az elit feljegyzései a legolvasottabbak, de nem mellékesek az egyszerű, katonaruhába bújt emberek írásai sem. Fülöp Ákos 2012-ben megjelent tanulmányában - hiánypótlóként - a „háború töltelékei”, parasztok, mesteremberek szemszögéből, számos forrásból elemzi a háborús életérzést.2 A szerző a tanulmányban két parasztember: a taktaharkányi Boros Zsigmond és a kiskunhalasi Csonka Mihály, valamint Szombati József kiskunhalasi borbélymester, Karap Imre hajdúhadházi bútorasztalos és a Mezőberény melletti kis faluból származó Balogh Imre írásait veti össze a besorozás, a kiképzés, a felszerelés, a frontra történő utazás, az első ütközetek, a visszavonulások, az elhelyezés, a kvártély, az élelmezés, az ellátás, a higiéniai körülmények, a hadsereg és a helyi lakosság kapcsolata, az alá- és fölérendeltségi viszonyok és a hazatérés szemszögeiből. Különleges kötetnek számít a szarvasi iparoscsaládból származó Podani János hadapród 2012-ben megjelent, gazdagon illusztrált naplója. Diáriumát jó egy évvel fogságba esése után, 1916. október 20-án kezdi írni. Elbeszélését 1914. október 2-ával indítja, felidézve bevonulásának, majd kiképzésének napjait, a tiszti iskola elvégzését, a frontra indulást, az orosz fronttól az olaszig tartó útját, végül a krni harcokat és a fogságba esést.3 1 Státny Archív V Banskej Bystrici - Pobocka Lucenec. M. II. Spisy Karol Patak. 1914-1915. A forrás feltárásában nyújtott segítségéért ezúton köszönetét mondok Erika Sedliakovának, a losonci fióklevéltár levéltárosának, továbbá Galcsik Zsoltnak és Lőrincz Melindának, az MNL Nógrád Megyei Levéltára munkatársainak. 2 FÜLÖP Ákos: Az I. világháború a magyar közkatonák szemével. In: A történelem peremén. Adalékok Magyarország történetéhez. Szerk.: Illik Péter. Bp., 2012. L’Harmattan Kiadó. 271-306. p. 3 Egy hadapród naplója az első világháborúból. Szerk.: KUTAS Ferenc, TATAI László. Szarvas, 2012. Szarvasi Krónika Alapítvány - A szerkesztők a napló eredetije mellett közlik az átiratát is. 57
