Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Történelem - Prohászka Péter: Egy koraújkori pénzes erszénylelet Nógrádból a kamarai iratok tükrében

tek dominálnak.22 Egy dutka a Magyar Királyságban 9 dénár értékben forgott, azaz a 8 háromgarasos ezüst értéke 72 dénár.23 Az érmek között volt még egy magyar dénárja II. Rudolfnak. Ugyancsak ezüstből voltak a westfrieslandi féltalléros (1598) és I. Frigyes Vilmos szász-weimari herceg féltallérja (1586), melyek 50-50 dénár értékkel bírhattak.24 25 Ezek az érmek a tallérokhoz hasonlóan a kereskedelmi kapcsolatok, illetve az idegen zsoldosokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe és kerültek az éremforgalomba.23 A Ferdinánd Gonzaga által veretett mantovai aranyérem - a zecchino - ritkának számít a magyarországi leletek között, mivel főleg a velencei aranyak előfordulása a meghatározó a Kárpát-medencében.26 A különféle veretű aranyak azonban értéküknél fogva jutottak szerephez az éremforgalomban és nem kibocsátási helyük alapján. A mantovai érem évszámát Ribiánszky sajnos nem jegyezte le, így a kibocsátás az 1612 és 1626 közötti években történhetett Ferdinánd Gonzága herceg uralkodása alatt, ami egyben megadja az éremlelet földbekerülésének a terminus post quemjét is, azaz 1612 utáni években történhetett. Nógrád vára már a 15 éves háborúban fontos szerepet játszott, mint a Felvidéket védő végvári rendszer egyik fontos eleme.27 Ugyan 1605-ben a vár meghódolt Bocskay István csapatai előtt, azonban a bécsi béke megkötésével a vármegye és Nógrád vára visszakerült Rudolf uralma alá.28 A békekötést követő több mint egy évtizedben törekedtek a vár megerősítésére, amikor Bethlen Gábor 1619-ben indított hadjárata a Felvidék elfoglalására érintette a vármegye végvárait is.29 Vác török elfoglalása után egészen a szőnyi békéig (1627) számos török támadás érte a várat, melyeket azonban sikerült visz- szavernie a helyőrségnek.30 Valószínűleg ezen vérzivataros években temethették el a harcokban vagy talán egy járványos megbetegedés következtében elhunytakat a nógrádi dombba, akiknek sírhelyét 1845-ben bolygatták meg a Cziglauer Jakab napszámosai, akik összegyűjtötték a csontvázak közötti érmeket, köztük az érmeket tartalmazó erszényt is.

22 A lengyel érmek előfordulásához: HUSZÁR 1970; GEDAI 1985.

23 HUSZÁR 1975. 51.

24 GYÖNGYÖSSY 2010. 66.

25 HUSZÁR 1975. 39.

26 HUSZÁR 1975. 39.

27 REISZIG 1911. 418; BELITZKY 1972. 157-163.

28 GENTHON 1954. 301-302.

29 BELITZKY 1972. 167.

30 GENTHON 1954. 302; BELITZKY 1972. 168.

37