Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Természettudomány - Angyal Zsuzsanna: Tájidegen elemek – a Salgótarján környéki alakkúpok morfológiai és ökológiai vizsgálata

cessziós folyamatban a füvek következnek (például Bromus- és Poa-fajok), melyeket fo­kozatosan cserjék (Rubus és Rosa-fajok) és fák - rendszerint a rekultivációnál is alkal­mazott fajok - követnek. A fás növényzet közül a nyár-fajok (Populus) és a tájidegen bál­ványfa (Ailathus aüissima) és az ezüstfa (Eleagnus angusüfolia) megjelenése várható. A hányókon az első növényfajok megjelenését követően az állatok is rögtön feltűnnek. Először a repülő rovarok, majd a pókok és csigák, s végül a gerincesek is megjelennek. Sok esetben azonban a gyors kolonizációra nincs lehetőség vagy idő, ezért a salakhegyek és meddőhányók többségét rekultiválják, azaz alkalmas taxonokkal mesterségesen betelepí­tést végeznek. A nagy felületű, nem toxikus és viszonylag kedvező adottságú meddőket a re­kultiváció során akár mezőgazdasági műveléssel is hasznosíthatják, például gabona-, szőlő- és gyümölcstermesztésre, míg az erre alkalmatlan területekre gyepet és erdőt telepítenek. Gyep­telepítésre és rézsűfüvesítéseknél általában magkeverékeket használnak, melyben például Trifolium- és Medicago-fajokat kevernek. Fásításra általában igénytelenebb fafajokat - például Popuhis alba, Populus nigra, Pinus sybestris, Pinus nigra - használnak (Bartha 1997). IRODALOM Angyal Zs. 2003 Bartha S. 1997 Borhidi A. 1993 Cotton, C. A. 1952 Salgótarján környéki salakkúpok természetföldrajzi viszonyai és környe­zeti értékelése, szakdolgozat, ELTE TTK Természetföldrajz Tanszék p.110 Gyomnövényközösségek szünmorfogenezise külszíni szénbánya meddő­hányóin (kandidátusi értekezés). MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet. A magyar flóra szociális magatartástípusai, természetességi és relatív öko­lógiai értékszámai, Janus Pannonius Tudományegyetem, Szeged, pp. 2-6. Volcanoes as landscape forms. Whitcombe and Tombs Ltd., Christchurch, pp. 416. Gábris Gy., Marik M„ Szabó J. 1996 Csillagászati földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 63-67. Moser M., Pálmai Gy. 1999 A környezetvédelem alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 296-323. Ollier, C. 1988 Volcanoes. Basil Blackwell, Oxford - New York, pp. 228. Simon T. 2000 A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Buda­pest Standovár T., Primack, R. B. 2001 A természetvédelmi biológia alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 423-439. Stefanovits P„ Filep Gy., Füleky Gy. 1999 Talajtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 321-347. Szabó J. 1998 Tömegmozgások. In: Borsy Z (szerk.): Általános természetföldrajz, Nem­zeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 269-293 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom