Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Természettudomány - Angyal Zsuzsanna: Tájidegen elemek – a Salgótarján környéki alakkúpok morfológiai és ökológiai vizsgálata
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 TERMÉSZETTUDOMÁNY TÁJIDEGEN ELEMEK - A SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKI SALAKKÚPOK MORFOLÓGIAI ÉS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA ANGYAL ZSUZSANNA ELTE TTK Környezettudományi Centrum, Budapest Bevezetés Magyarországon a bányászattal és a bányakincsek további felhasználásával kapcsolatban napjainkban 15-16 000 „tájseb” található annak ellenére, hogy a helyreállításra törvény kötelezi a bányavállalkozót. A törvény előírja, hogy a bányászat következtében használhatatlanná vált területen a bánya köteles tájrendezést végezni és újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni a területet. A feladat végrehajtását országos elmaradás jellemzi. A bányászati rekultiváció, a bányameddők és az erőművi salak újrahasznosításával kapcsolatos rendezetlenséget az is jól jelzi, hogy csekély számú mértékadó szakirodalom áll rendelkezésre. Az elmúlt néhány évben azonban felmerült, hogy - nyugati példára - az építőipari felhasználáson túl a salak ígéretes hasznosítási módja lehet az anyag útalapba való beépítése. A bányászati tevékenységgel, illetve a hozzá kapcsolódó zagyterek és erőművi salakhegyek koncentrált elhelyezésével az ország egyes területein (Miskolc agglomeráció, Sa- jó-völgy, Gyöngyösvisonta, Várpalota térsége, Mecsek, Salgótarján és környéke stb.) olyan ökológiai és társadalmi folyamatok indultak el, amelyek jelentős része hosszú ideig érezteti hatását. A bányászatnak és a hozzá kapcsolódó tevékenységeknek a hatása többnyire kedvezőtlen és vannak visszafordíthatatlan következményei is. A bányászat által okozott környezeti károk egyikét az erőművek közelében felhalmozott salakhegyek okozzák. Hatásuk azok számától, méreteitől és anyagi összetételétől függ. A salakkúpok láncolata bizarr formájú érdekes színfoltjai a vidéknek, de mint tájidegen elemek, tájképi-tájesztétikai szempontból nem illenek környezetükbe. Emellett súlyos környezeti veszélyforrás kockázatát hordozzák magukban. A salakhányók, amennyiben a lerakási helyükön maradnak, idővel jelentős átalakuláson mennek keresztül, aminek következményeként befolyásolják környezetük állapotát. Az erózió révén történő kiporzás és lehordódás által történő környezetszennyezésen túl az anyagi átalakulás nagyban befolyásolja a felszíni talajosodási folyamatokat, ami a spontán és a tervezett rekultivációt is alapvetően befolyásolja. A spontán rekultiváció által a salakkúpokra betelepült növények mennyiségi és ökológiai viszonyai pedig nagy segítséget nyújthatnak a későbbi tervezett tájrehabilitáció sikeres megvalósításához. Tanulmányunkban a Salgótarjánhoz tartozó Pintértelepen található, az egykori Salgótarjáni Erőmű salaklerakójának vizsgáltuk a morfológiai fejlődését, illetve az erózió és a spontán megtelepedett növényzet kapcsolatát. Kutattuk a terület ökológiai viszonyait 251
