Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Természettudomány - Hír János: Áttekintés Nógrád megye középső miocén korú kisgerinces lelőhelyeinek leletegyütteseiről a kutatómunka jelenlegi állásának megfelelően
Reptilia (hüllők): Venczel (2011) Scolecophidia indet. Coluber sp. Testudinata div. indet. Aves (madarak): Kessler (2013), Kessler & Hír, (2009, 2012 b) Cygnopterus neogradensis Kessler & Hír, 2009* Palaelodus ambiguus/crassipes Milne-Edwards, 1863 Tadoma minor Kessler & Hír, 2012 Anatidae gen. et sp. indet. Miocorvus larteti (Milne-Edwards, 1871) Turdicus minor Kessler & Hír, 2012* Aves indet. Insectivora et Chiroptera (rovarevők és denevérek): Hír et al (2016) Schizogalerix cf. voesendorfensis Rabeder, 1973 Paenesorex sp. Talpidae indet. Chiroptera div.sp. Rodentia (rágcsálók): Hír & Kókay (2011) Albanensia sp. Blackia miocaenica Mein, 1970 Democricetodon cf .brevis (Schaub, 1925) Megacricetodon cf. minutus Daxner, 1967 Cricetodon sp. II Eumyarion sp. Anomalomys gaudryi Gaillard, 1900 Kozárd A lelőhely a Kozárd községtől északra, a települést Nagymező-pusztával összekötő műút keleti oldalán húzódó eróziós árok alsó szakaszán található. A több mint 300 m hosszú árok 3-4 m magasságban szarmata korú mészköveket, mészmárgákat és meszes homokokat tár fel, melyek rendkívüli gazdagságban tartalmaznak jó megtartású puha- testűhéjakat. A leletegyüttes első leírója Bokor (1941) volt, de ő csak faunalistákat adott meg. A kozárdi puhatestűfauna részletes leírását, rétegtani és paleoökológiai értelmezését Boda (1959, 1971, 1974) dolgozta ki. A feltárást Hámor (1985) a Kozárdi Formáció mint kőzetrétegtani egység típusszelvényeként jelölte ki. 239
