Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Természettudomány - Hír János: Áttekintés Nógrád megye középső miocén korú kisgerinces lelőhelyeinek leletegyütteseiről a kutatómunka jelenlegi állásának megfelelően
Szurominé Korecz Andrea Nagyné Bodor Elvira Tóth Emőke Csorna Vivien Kókay József Bosnakoff Mariann Venczel Márton Gaál Erika Kessler Jenő Mészáros Lukács Lars van den Hoek Ostende Jerome Prieto Valentina Rosina Chiara Angelone kagylósrákok pollen kagylósrákok, mészvázas egysejtűek kagylósrákok, mészvázas egysejtűek puhatestűek halak (hallókövek alapján) kétéltűek, hüllők madarak madarak rovarevők rovarevők rovarevők, rágcsálók denevérek nyulak A munkálatok eredményeiről a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvében rendszeresen beszámoltam. Ugyanakkor a feldolgozómunka minden részletét folyamatosan és napra készen nem lehetett ezen a fórumon bemutatni. A dolgozat célja, hogy a Nógrád megyei lelőhelyek jelenlegi tudásunk szerinti teljes leletlistáit közzétegyem. A listákban a *-gal jelölt taxonok a tudományra nézve újakként kerültek leírásra és az ismertetett lelőhelyek a fajok típuslelőhelyei. Emellett kronológiai, őskörnyezeti információkat is kívánok nyújtani a nem szakemberek számára is érthető módon. A litkei lelőhelyek A Litke községtől délre található Krétabánya-völgy felső szakaszán olyan - egykori lagúnában képződött - üledék (sötétszürke kompakt agyag) található, mely ún. „intercik- likus képződmény”: a kárpáti korú Garábi Formáció és a bádeni korú Sámsonházai Formáció, mint „normál” tengeri üledékek közé települ. A tenger elsekélyesedését és üledékhiányt jelez. Ezt a jelenséget az Etesi-árok területén fúrásokban is észlelték (Hámor 1985). Sőt, a kárpáti és a bádeni üledékek közötti „stájer diszkordancia” és a korai bádeni üledékek hiánya nemcsak helyi sajátosság, hanem szinte minden medencében észlelhető Ausztria, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia területén Rögl et al (2002). Ásatásaink és gyűjtéseink 2005 és 2013 között folytak, melynek során két lelőhely szelvényéből mintáztunk. A kutatástörténetet, a földtani és ősállatföldrajzi összefüggéseket, valamint a rágcsálófauna részletes értékelését már publikáltam: Hír (2013 a, 2013 b). Itt csupán két lényeges vonatkozást szeretnék kiemelni. 1. A litkei fauna kronológiai elhelyezését alapvetően meghatározza a Cricetodon meini hörcsögfaj jelenléte. Dél-Németországban, a C.meini-ve 1 jellemzett faunák közvetlenül az ún. „brockhorizont” alatt találhatók (Prieto et al 2008, Daxner-Höck 2002). A „brockhorizont” egy osztályozatlan jura mészkőtörmelékből álló szint, mely a Bajor-medence miocén folyóvízi-tavi üledéksorozatába települ. Keletkezése a Ries-medencét létrehozó kisbolygóbecsapódás eredménye. Az esemény korát legújabban 14,94 +- 0,07 millió évre datálják (Rocholl et al 2011). Erre alapozom, hogy a litkei faunák kora is hozzávetőlegesen 15 millió évre tehető. 224
