Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája

hén lejt DK-i irányba. Közvetlenül a lelőhelykomplexum alatt D-re pedig egy mély zsák­völgy, a Bánya-völgy völgyfője található (5. ábra 6.). A lelőhelykomplexum esetében három, területileg egymástól meglehetősen egyértel­műen elkülöníthető leletkoncentrációról van szó. A terület DNy-i végében található, 100x30-35 m kiterjedésű Galgagyörk-Májóka 1. leletkoncentráció (6. ábra: 6) 658 dara­bos, többségében intenzíven patinásodott helyi limnoszilicit leletanyaga a nagyszámú előmagkő, továbbá a nagy mennyiségű debitázs-anyag megléte folytán bizonyos „mű­helyszerű” jelleggel bír. A neolitikus eszközök nyilvánvaló dominanciája mellett számos paleolitikus eszköz is található a leletanyagban. A három bifaciális eszköz közül az egyik darab egy plan-konvex keresztmetszetű levélhegy disztális töredéke. A bal oldalélé egye­nes vonalú, a jobb oldalélé enyhén ívelt. Az előlap felülete megmunkált, a hátlapon csak vékonyítások találhatók (MARKÓ et al 2002:250, Fig. 3.2). Egy másik darab, valószínű­leg a nyersanyag inhomogenitása miatt félbehagyott eszköz. Bal oldalélé zegzugosan (WGK-technika) megmunkált, jobb oldalélé tompa hátat képez (MARKÓ et al 2002:250, Fig. 3.6). Az eszközök közül kiemelendő még egy kvarcporfírból készült kettős véső. A további paleolitikus eszközök helyi nyersanyagból készült általános felső paleolitikus tí­pusok. A terület közepén, annak Ny-i oldalán található a 100x25 m kiterjedésű Galgagyörk-Májóka 2. leletkoncentráció (6. ábra: 5). A 438 darabos, nagyobb részben a helyi limnoszilicit nyersanyagból készült leletegyüttes egy részét vastag patina borítja, ezek a darabok a leletkoncentráció ÉNy-i peremén, közvetlenül a mély vízmosásos ha- sadék fölött, egy 15-25 m széles sávban találhatók. Ettől K-DK-re a csak enyhén patinás vagy patinálatlan darabok tipológiailag is egyértelműen a neolitikumba, minden bizony­nyal a Lengyel-kultúrába sorolhatók. Ehhez a neolitikus pattintott kőanyaghoz kapcso­lódhatnak részben a helyidegen nyersanyagok, obszidián, radiolarit, limnoopalit is. Az eszközök közül kiemelendő egy helyi limnoszilicitből készült levéleszköz töredéke, amely egy speciális eszközre emlékeztet {„racloir-couteau”, GÁBORI-CSÁNK 1993: 78; „Faustkeilartig bearbeiteter racbir transversal convex”, RINGER 1993:32, Abb. 56). Az aszimmetrikus keresztmetszetű, plan-konvex eszköz ívelt bal oldalélét gondosan meg­munkálták. Egyenes jobb oldalélé csak a hátlapon vékonyított. Proximális végét két ol­dalirányú leütéssel szándékosan ékalakúra formálták (MARKÓ etal 2002:250, Fig. 5.1). A terület legmagasabb részén található a legnagyobb kiterjedésű, mintegy 100x100 m kiterjedésű Galgagyörk-Májóka 3. leletkoncentráció (6. ábra: 4). A 762 darabos együttes nyersanyag-felhasználásában is a helyi nyersanyag dominál. Ezzel a leletkoncentráció­val kapcsolatban is igaz, hogy a nagyszámú előmagkő és a nagy mennyiségű debitázs- anyag megléte folytán bizonyos „műhelyszerű” jelleg figyelhető meg. A leletek egy jelen­tős része minden bizonnyal fiatalabb őskori, neolitikus korú. Ehhez az anyaghoz kap­csolódnak részben a helyidegen nyersanyagok, kárpáti radiolarit, Eger környéki lydit, északi erratikus tűzkő, jáspis, továbbá egy kvarcporfír szilánk is. A tipológiailag egyér­telműen paleolitikus eszközök közül mindenképpen a legfontosabb két bifaciálisan megmunkált eszköz töredéke. Egy szabálytalanul megformált, aszimmetrikus levélesz­köz meziális töredéke dunántúli Szentgál-típusú radiolaritból készült. Az előlap gondo­san megmunkált, mindkét oldalélé zegzugos, hullámos az alkalmazott WGK-technika következtében. (MARKÓ et al 2002: 250, Fig. 5.3). Ez a levéleszköz, amely morfológia­ilag is különbözik a Cserhát-hegység területén ismert levéleszközök többségétől, a fel­használt nyersanyagnál fogva is a dunántúli Jankovichien kultúra jelenlétének bizonyí­téka lehet. A másik, erősen töredezett, limnokvarcitból készült darab bázisa a hátlapon 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom