Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban

msSB,Sm MHI Az 1926. május 25-i árvíz az Úri-utcában (Kassai-sor), az ipartestületi székháznál (DBM képes levelezőlap gyűjteménye, Itsz: 81. 287) ti kimutatások utalványozásáról tanúskodnak.38 A patakszabályozási munkálatok folya­matban voltak, talán senki nem gondolta, hogy a természet ismét megmutatja kímélet­len erejét. Derült égből... „Folyó hó 25-én, d.u. 3 óra tájban délkeleti irányból sötét felhők közeledtek városunk felé, villámlással félelmes dörgéssel jelezve a közeli veszélyt. Csakhamar felhőszakadás- szem zápor zuhogott a szélesen elterülő felhőkből amelyek északkeleti és északnyugati irányban haladva tovább, a városunk felé lejtő hegyekre, legalább 45 percig öntötték bor­zasztó víztömegeiket. A városban csakhamar észrevették a közeledő veszélyt, de segíteni nem lehetett. A piszkos ár Salgó, Pécskő és a többi hegyek felől ellenállhatatlan erővel tört le, betörve az acélgyár sodronyhúzó épületének Pécskő felé eső oldalát, melynek romjai maguk alá temették az üzem legkiválóbb két munkását Lakatos János zagyvarónai csa­ládos munkást, aki 1921-ben jött haza sok szenvedés után orosz fogságból továbbá Lavaj István 5 gyermekes lapujtői családapát. Az acélgyártelepről sok mindent magával ragad­va, számtalan házba behatolva, kétségbeejtő pusztulással fenyegetve a várost, rontott a víz, percről percre növekedve”.39 Az idézet „A Munka” című városi közéleti hetilap május 29-i számából származik, mikor még eleven volt a várost ért trauma. A cikkíró szinte kapkodva, mintegy helyszí­38 MNL NML V. 182. Salgótarján város képviselő testületének iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 39 A Munka. 1926. 05. 30. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom