Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Régészet - Róbert Malček–Viktória Tittonová: A Füleki alsó vár késő reneszánsz erődítése a 2011–2015 között folytatott feltárások fényében

A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE RÉGÉSZET

XXXVIII. KÖTET (2014-2015)

A FÜLEKI ALSÓ VÁR KÉSŐ RENESZÁNSZ ERŐDÍTÉSE A 2011 - 2015 KÖZÖTT FOLYTATOTT FELTÁRÁSOK FÉNYÉBEN1

RÓBERT MALCEK - VIKTÓRIA TITTONOVÁ

Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Nyitra - Füleki Vármúzeum

A Füleken található kicsúcsosodó várdomb (242 tszfm.) nagyjából a város belterületének középpontjában fekszik. A maar típusú vulkáni kúp a Füleki Barázda alján elhelyezkedő áradási területből emelkedett ki, természetesen domináns részét képezve a környéknek, mintegy 50 méterrel fölé magasodva. A lejtők hajlása 17-25°-os szöget zár be, legmeredekebb részei a keleti, északi és nyugati oldal. A déli oldal mérsékeltebb lejtéssel egy 12-17°-os szöget bezáró teraszos felületet alkotott, amely mára már átalakítva maradt meg az alsó vár reneszánsz erődítésének sáncát rejtve. Az eredetileg többé-ke- vésbé kör alakú dombtető alapterülete 50x40 m (0,2 ha), az említett déli terasz pedig mintegy 90x35 m (0,3 ha) alapterületű lehetett. A dombtetőről minden oldalra megfelelő kilátás nyílik (a horizont 360°-ban belátható), ellenőrizhetővé téve a Sőregi Barázda bejáratát, valamint az egész Füleki Barázda déli részét.

1. ábra - A tufaszirtre épült füleki vár

j A tanulmány a VEGA 2/0063/13 „Edícia archeologickych pramenov z obdobia neolitu a ene- olitu Slovenska“ című támogatott pályázat keretén belül jött létre.

266