Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Cs. Sebestyén Kálmán: Jelenetek egy birtok történetéből
kül fahasználatot gyakoroltak, mely cselekmény elkövetését birtokosok tagadásba vették, illetőleg kétségbe vonták, hogy az az utolsó két éven belül történt volna,...” Az újabb tárgyalást többször elhalasztották, részben katonai ellenőrző szemle miatt, részben a birtokosok kérésére. „Indoklásul felhozzuk - írták hogy tekintettel a súlyos vádpontokra legalább két családtaggal képviseltetni szereplők magunkat a tárgyaláson, miután azonban a család minden tagja hivatalnok, s május közepe előtt egyik se tud szabadsághoz jutni, a tárgyaláson ezen időpont előtt nem jelenhetünk meg. ” A május végén történt bejárás után a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága június 11-én hozott határozatot. Összességében 800 pengőre büntették a tulajdonosokat, mert a 316,4 k. hold területű erdejüket nem a jóváhagyott üzemterv szerint kezelték. Két éven keresztül dorong tűzifát termeltek ki, 8,7 k. holdat engedély nélkül kiirtottak, a házhelyek céljára kivont 5,7 k. hold erdőterület helyett nem erdősítettek, nem az üzemterv szerint legeltettek és a véderdők területén nem állították fel a jelzőoszlopokat, valamint nem vezették a nyilvántartásokat. Elrendelték, hogy egy éven belül az üzemtervben meghatározott erdősítéseket végezzék el és az üzemátvizsgálás jóváhagyásáig nem vehetik igénybe a fahasználatot. A bírság kifizetésére részletfizetést engedélyeztek.24 Ebből az ügyből is kiderült, hogy a gazdaság nem igazán prosperált. Arra nincs nyom, hogy a haszonbérleti szerződést megkötötték volna. Mindenhol „Luby örökösök Vadaskerti gazdasága” néven szerepel. A 30-as évek második felében a család Budapestre költözése után nem ez a birtok lett a megélhetés forrása. Leginkább a idősebb lány, Ilona férje, vitéz Ürmössy Géza intézte a birtok ügyeit, ő írta alá 1944. június 11-én is az alábbi kérelmet: „Nagyságos Polgármester Úr! Az m. kir. 107/21 munkásszázad elhelyezése tárgyában af.hó 5-én hozott nb. határozatával kapcsolatban tisztelettel kérjük az igénybevételre kijelölt kocsiszínünk mentesítését. A munkásszázad elhelyezése gazdaságunkat amugyis anyagilag nagymértékben károsítja, mert az istállóból át kell hordani a csépléshez tartalékolt szenet, ami az áthordás és rosszabb elhelyezés folytán érzékeny porlási veszteséget szenved, a cselédházból a baromfiak kitelepítése és rosszabb elhelyezése okvetlen veszteségekre fog vezetni, a raktár- helyiségnek kijelölt kamrában levő faszenünket úgyszólván nem tudjuk elhelyezni. Mindezeket a veszteségeket azonban a hazafias ügy érdekében szívesen vállaljuk, a kocsiszínt azonban nélkülözni nem tudjuk. Elsősorban azért, mert olyan helyiségünk, amelynek ajtaján a kocsikat betolni tudnánk nincsen, így a 4 drb. kocsi, illetőleg szán csak a szabad ég alatt lenne elhelyezhető. Azt hisszük nem kell jobban megindokoljuk, hogy mit jelent ez, egyrészt az időjárás viszontagságainak behatása, másrészt a bpások- nak és rongálásoknak kitett kocsiknál A kocsikat a helybeli katonaság és pénzügyőrség gyakran veszi igénybe, s így már ebből a szempontból sem engedhetjük azokat tönkremenni, nem is számítva, hogy ezzel nemzeti vagyon megy tönkre. A megoldásra vonatkozólag az alábbi javaslattal szolgálunk. A nagy istálló mellett, melyet a zsidók fekvőhelyéül szánnak, van egy tákarmányoskamra. Ezt kínákuk fel a század részére konyhának. Ajánlatunkat azzal utasították el hogy a takarmányoskam- rában levő szeszmoslék tartály miatt nem alkalmas konyhának. Ehelyett akarják a ko14 MNL NML V. 183. a. Salgótarján város polgármesterének iratai 4291/1942. 97
