Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Cs. Sebestyén Kálmán: Jelenetek egy birtok történetéből

Az árvaszék hozzájárult a 10 éves bérbe adáshoz. A szerződés kimondja, hogy tár­gyát képezi „haszonbérbeadóknak akár telekkönyviig, akár pedig a telekkönyvön kívül tulajdonát képező Salgótarján r.t. város határában lévő u.n. „Vadaskert” tanya az összes hozzátartozó földekkel réttel valamint gazdasági épületekkel a szeszgyárral szeszfino­mítóval és az összes tartozékokkal úgy amint azokat a haszonbérbeadók jelenleg is bír­ják és használják. Bérlet tárgyát nem képezi az urasági lakóház a hozzátartozó kerttel valamint az eddig is zöldséges kerteknek használt két darabban fekvő földterület. Ugyan­csak nem képezi bérlet tárgyát az urasági lóistállót, kocsiszínt stb. magába foglaló épü­let, valamint a kerülő, parádéskocsis és urasági kertész részére szükséges cselédlakások... A birtokon lévő erdő csak annyiban képezi bérlet tárgyát, hogy azokban a bérlő által a já­rási erdőgondnokság által kijelölt részeken a legeltetés szabadon folytatható. Erdőnek te­kintendő minden erdő módjára befásított terület. ” A haszonbérlet természeti szolgáltatásai: évi 20-20 q búza és rozs, 10-10 q árpa és morzsolt kukorica, 2 q II. osztályú búza, 15 q étkezési burgonya, 50 kg juhsajt, 600 kg vágott sertés, naponta 12 liter frissen fejt tej; 3 db tó részére tartásként 33 q rostált zab, 66 q széna, 20 q árpaszalma, 45 q alomszalma; valamint a kerülő, kocsis és kertész ellá­tását biztosító termények kiszolgálása. Bérlő fa és - a vasútállomásról - szén fuvarozását is vállalta, meghatározott időben, a bérbeadó és cselédjei részére. A patak jegéből köte­les a jégvermet megtölteni, illetve a bérbeadó használatában lévő kertek évi kétszeri szántásáról és trágyázásáról gondoskodni. A bérösszeg évi 320 q szokvány minőségű búza budapesti tőzsdei átlagára. A bérleti díj negyedéves törlesztési részletekben volt ese­dékes. Alapos leltárt vettek fel a birtok élő és holt tartozékairól, épületekről, növényekről. A szeszgyár felszerelésén kívül a gazdasághoz tartozott 7 db különböző vaseke, 7 db vas­borona, 2 db tárcsásborona, 4 db henger, 2 db amerikai kultivátor, vetőgép műtrágya­szóróval, szelelő rosta, tengeri morzsoló, konkolyozó, szecskavágó, 5 db lovas szekér, 3 db ökrös szekér, 1 „fatengelyes törekhordó botár”. Ezek általában 50-60%-os használha­tósági állapotban voltak. Állatok: 6 db fejős tehén, 10 db igás ökör, „mindmegannyi jár­atos ökör, teljesen használható vasláncokkal ellátva”. Gyakorlatilag a gazdaság állapotá­nak romlása látszódik, illetve az, hogy a világháború után nem állt vissza a gazdálkodás korábbi kerete. Az állattenyésztés teljesen megszűnt, a tejtermelés csak a házi szükség­leteket fedezte. A növénytermesztés is leginkább a szeszgyár nyersanyaggal ellátását szolgálta, de eszközeiben a világháború előtti szintet nem lépte túl. A birtok termelésének biztosítása mellett megindult az elhanyagolt épületek fokoza­tos helyreállítása is. Elsőként, 1927. szeptemberében a birtok északi részén lévő nagyis- táltó és cselédlakás tetőzetét javították. A Kilczer és Vehovszky cég felmérésében azt ír­ta, hogy az épület faanyagának legnagyobb része korhadt, tetőzete nem megfelelő. „Az esetben, ha ezen állapot megmaradna - vonták le a következtetést -, kétséges, hogy még egy téli évadot beomlás nélkül kitartana. ” Ezzel párhuzamosan a kastélyt is rendbe ho­zatták 1927 májusa és 1928 márciusa között, kicserélték az ablakokat, ajtókat. A szeszgyár épületei is folyamatos karbantartást kívántak.. „Csíráztató helyiség fal­ban lévő szellőző kürtőinél és azok mellett a falazat bedőlt - írták -, vakolat lehullott, amelynek oka, hogy úgy a tetővizek, mint a hegyoldal felől jövő csapadékoknak az épü­let falától való elvezetéséről gondoskodás nem történt, miáltal a víz ezen kürtőkön át a he­lyiségbe behúzódik és a falazati részeket teljesen átáztatja, ami viszont eredményezi an­nak szétmállását. ” A tető kátránypapíros fedését meg kell újítani, mert teljesen kiszá­radt. A szeszfőző gépterem keramit burkolatát csőfektetés miatt felszedték, de a lerakás­93

Next

/
Oldalképek
Tartalom