Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember
roló, valamint a borospince volt. Ruszinkó Antal sokat alakított a házon, fürdőszobát hozott létre, - ebben az időszakban ez egyáltalán nem volt általános - ahová a folyóvizet is bevezette. 6 Ezen kívül saját költségén építtetett a Lóc-rimóci útelágazás mellett egy teljesen berendezett két francia kőjáratú sima őrlésű gőzmalmot is, mely Marschall-féle gőzmozdonnyal volt felszerelve.7 III. Mezőgazdászi tevékenysége IIl./l. Szarvasmarha tenyésztés 1895-től kibérelte az 1000 holdas Velits-Haynald-féle birtokot,8 ahol szarvasmarha tenyésztéssel kezdett foglalkozni. Belterjes gazdálkodási rendszert alkalmazott, mag, takarmány és gyógynövények termesztésével, csikóneveléssel és sertéstenyésztéssel, ezen belül mangalica-tenyésztéssel is.9 Ezt egészítette ki a terményőrlés- és darálás. Ruszinkó Miklós ekképpen ismertette birtokának jellemzőit 1895-ben: „Úgy a szántóföldek, mint a rétek az Ipoly-folyó bal partján terülnek el, a szántóföld szakszerű művelés mellett termékeny, a rét szintén termékeny, de a tunyán folyó Ipoly vizétől gyakran elárasztatik, e miatt biztos takarmánytermésre számítani nem lehet. Az időjárási viszonyok kedvezőknek nem mondhatók, mert a határt körülölelő hegyláncok, mint a felhők elvezetői, Szécsény határától a hasznos esőt gyakran elvonják, különösen az április-májusi száraz időjárás és a júniusi hőütés hiúsítja meg a gazda legjobb reményét... A jégeső, mint káros elemi tényező Szécsényben leginkább az utolsó két évtizedben ismeretes, mióta a vidék összes lábas erdői elpusztíttattak, - most már a jég elleni biztosítás kimaradhatatlan, mert évente előfordulnak kisebb-nagyobb jégkárok. Földje többféle, - alkatánál az édes vízi képződésre vall Általánosságban a lapos része laza televényes fekete 70 cm termőréteggel, - ez alatt van 10 cm szürke márgás agyag, végre 100 cm kötött agyag altalaj...”10 11 Művelés alá vont földjének legfőbb terményei: repce, búza, rozs, árpa, zab, kukorica, lencse, bükköny, lucerna, vörös here, burgonya, cukor-és takarmányrépa voltak. Viszont ebben az időben egész Európát sújtotta a mezőgazdasági válság, melynek okait és megoldásait elsőként ezen a vidéken Ruszinkó Antal ismerte fel. 1896-ban ezt így fogalmazta meg: . .a kedveződen gazdasági viszonyok, a rendkívüli gabonaár csökkenés, a gyapjú árának rohamos esése, a sertésvész általi pusztítás, s egyéb körülményektől ösztönöztetve - a szarvasmarha tenyésztést emelni és az ebből származó tejtermékek mikénti értékesítéséről gondoskodni kellett.”11 A helyben történt gabonaeladások ugyanis a budapesti árfolyamhoz képest métermázsánként egy forint különbözetet jelentettek. A vetésforgó rendszeres betartását nem tudta biztosítani egyrészt a szeszélyes időjárás és az alacsony gabonaár miatt. A művelési ágakat ezért a föld minőségéhez képest osztotta be: a „Káprások” alatti fekete homokos talajban kapás növényeket (burgonya, kukorica), a Nagylóc, Rimóc közötti dombos területen repcét és kukoricát, az „alsó mezőn” cukorrépát és takarmányrépát termesztett.12 6 ŐZE 2006., 113, 116. p. 7 ANTAL 1982, 94. p. 8 Birtokosok: Velics Haynald Teréz, Dr. Velics László, Dr. Velics Lajos, Dr. Velics Antal. 9 Köztelek, 1908.05.09./37.sz„ 1041. p„ ANTAL 1982. 83-84. p„ BOROVSZKY 1911, 184. p. 10 ANTAL 1982., 84-85. p. 11 ZÓLYOMI 1968, 461. p. 12 ANTAL 1982., 85-86. p. 49
