Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története
úgy a téli, mint a nyári hónapokban élővirág koszorúkat, sírkoszorúkat, alkalmi és menyasszonyi csokrokat a lehető legjutányosabb árakon készíthetek”. De már nem sokáig termesztette virágait az Ipoly parti, nagy nyárfákkal szegélyezett kertészetében az öreg kertész. 1928 nyarán meghalt, a megye lapja rövid tudósításban számolt be a szomorú hírről: „Schlägel József műkertész, városunk köztiszteletben álló polgára, minden nemes ügy támogatója...hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése...nagy részvét mellett folyt le.” Nem csak a szűkén vett kertészeti tevékenységével vívott ki elismerést. Adakozó kedvéről már fentebb esett szó, de nem volt közömbös a társadalmi kérdések iránt sem. Fiával együtt tagja volt az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt megyei nagybizottságának, a cseh-kiveréskor szervezte az Ipoly parti őrséget, minden évben ott szerepelt a Dalárda szervező bizottságában. Köpcös, pipás, akcentussal beszélő alakjáról Tormay Cecile Bujdosókönyv című regényében emlékezik meg. Talán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy szakmai életével, személyiségével belopta magát a kortársak szívébe, akik a halála után több évvel, az 1930-as években így emlékeztek vissza rá: ,A város virágszeretetének általánossá tétele neki tulajdonítható. Balassagyarmat ma valóságos virágos kert. ” Nem lehet mit hozzátenni: illetve mégis annyit, hogy amikor Balassagyarmatra jött, a kertet, ahol a kertészetét megindította Némethy kertként emlegették a gyarmatiak, halála után Schlégel kertként. Az ilyenfajta közelismerést méltatlanul nem lehet megkapni.13 Schlägel István kertészete Schlägel István okleveles virágkertész (1884-1959) Zomborban született, a kertészkedést az apja mellett sajátította el, majd három évig Németországban kerttervezést és virágkertészetet tanult. Munkájáért kapott arany oklevelet, állami ezüstérmet és oklevelet. Az első világháborúban a 23. gyalogezred kötelékében a szerb és az olasz fronton harcolt. Schlägel József fiának, Istvánnak saját kertészetére utaló első hirdetése 1908-ból van (ekkor 24 éves). Ezek szerint úgy látszik, hogy 1908-tól átvette a családi kertészet irányítását. Kétség kívül az öreg Schlägel neve eltűnik az újságokbóL Visszavonult, vagy máshol tevékenykedett? Adatok híján nem tudni. Az 1930-as években megjelent lexikon ismertetések szerint viszont Schlägel István csak az apja halála után vette át a családi virágkertészet vezetését. Az 1908-as mindenszenteki hirdetése szerint a 2000 krizantémot a saját üzletében értékesítette, ahol ciklámen és krizantém kiállítást szervezett november első felében, nyilván a vevőkörének kialakítása végett. 1909-ben már az ő neve alatt jelenik meg hirdetés a Kővári úti kertészetről és az Ipoly szállóval szembeni virágüzletről A tavaszi hirdetésében 3000 rózsát, 600 fenyőt, 100 fajtából 50000 krizantémot, palántákat, zöldség- és virágmagvakat kínál. A mindenszenteki hirdetés is azt tartalmazza, hogy „kertészetemben”, tehát ő irányíthatta a munkát. Évente megrendezte az őszi ciklámen és krizantém kiállítását. 1911-ben 13 NMLXV. 3. Balassagyarmat 1893. tjzk., NLHH 1900. 19. szám, 1901. 24. szám, 1902. 44. szám, 1903. 15. szám, 1903. 40. szám, NH 1906. 45. szám, 1907. 9. szám, 1908. 4. szám, 1914. 38. szám, 1915. 15., 22., 33., 35., 39. és 47. szám, 1917. 19. szám, 1922. 31. szám, 1925. 37. szám, 1926. 10. szám, 1928. 29. szám, 1930. 23. szám, HAUSEL 1999. 60-67. p., Nógrád Megye Hivatalos Lapja 1922/32. 39
