Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Hausel Sándor: A „városi táj” szépítői, a virágkertészek. Balassagyarmat XIX–XX. századi fásítási, parkosítási és virágosítási története
Az új tulajdonos által közzétett korabeli újsághirdetés egy tapasztalt (ekkor 45 éves), világot járt szakembert mutat be, aki közel három évtizedes balassagyarmati élete alatt a város virágkertészeti történetében kiemelkedő helyet foglalt eL Szinte az egész Európát bejárta, tapasztalatokat szerzett Francia-, Német-, Török-, Olasz-, Görögországban, Bulgáriában, Szerbiában, sőt még volt Ázsiában és Egyiptomban is, amikre érthetően igen büszke volt. Az 1885. évi budapesti országos kiállításon érmet nyert (ennek másolatát közölte az 1901- es újsághirdetésében), az 1877. és 1889. évi zombori kiállításon pedig oklevelet kapott, amelyeket kertészetében kifüggesztve őrzött. Tény, hogy a Lúgért kertészettel egyszerre indították meg a vállalkozásukat, és végül Schlägel tudott talpon maradni. Pedig alapvetően ő sem kínált mást: eljegyzési, esküvői, alkalmi dísz- és műcsokrokat, koszorúk, sírok díszítését, kerttervezést és -rendezést „a legújabb divat szerint". A növények termesztését szabad földben, üvegházban és melegágyban végezte. Ugyanakkor ő sem mondott le a konyhakerti növények előállításáról Nem csak termelte a dísznövényt, hanem saját maga értékesítette is, mégpedig a város legelőkelőbb, leglátogatottabb részén, a Fő utcán, a Makkay Sándor-féle üzletben. Amivel újat tudott hozni a helyi virágpiacon, az nem más volt, minthogy télen friss élővirágot tudott kínálni, és vidéki megrendeléseket is elfogadott. Hirdetéseiből nem hiányzik a szakmai öntudat: „Műkertészetemben a legszebb és legkülönbözőbb élővirágok találhatók. Külföldön szerzett több évi tapasztalataim azon kellemes helyzetbejuttattak, hogy tisztelt megrendelőim legmesszebb menő igényeit is kielégíthetem. ” Egyébként vállalkozásának első éveiben igen intenzív reklámhadjáratot folytatott, sokat hirdetett. Néhány év elteltével már nem csak évelő és egynyári virágokat, konyhakerti palántákat és szőnyegvirágokat, hanem 1903-ban pl. 1500 darab rózsát százféle fajtában, illetve 500 darab bokorrózsát 20-féle fajtában tudott felkínálni eladásra „hallatlan olcsó áron”. Termelői, kereskedői sikereiről mi sem tanúskodik jobban, mint hogy balassagyarmati tevékenységének megkezdése után három évvel, 1903 októberében megnyitotta második kertészetét az István utcai Stücz kertészet átvételével. Ez ugyan a Lúgért kertészet használatában volt 1900 és 1903 között, de az valamilyen okból feladta, és a csendőrségi laktanya mellé költözött. Különben Schlägel sem használta sokáig, 1908-ban már Csesztven Mária hirdeti eladásra. Schlägel három helyen tudta fogadni a megrendeléseket: egyrészt a Kővári úton lévő Ipoly-parti volt Némethy kertben lévő kertészetében, másrészt Makkay Sándor Fő utcai üzletében (cukrászda volt mellette), harmadrészt az István utcai kertészetben. Schlägel azzal indokolta az István utcai kertészet átvételét (nem megvételét), hogy távoli vevőit is szeretné közvetlen közelről ellátni virágokkal. Biztosította a közönséget, hogy ezt a kertészetet is „mindennemű e szakmába vágó élőnövényekkel dúsan berendeztem,...biztosítom a tisztelt megrendelőimet, hogy a legjutányo- sabban és a legolcsóbban csakis nálam szerezhetik be szükségleteiket. ” Állandó raktára volt mindkét kertészetben Schlägel József hirdetése 37
