Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Művészettörténet - K. Peák Ildikó: „A Balaton a természet örömkönnye” (Egry József és a Balaton)

A Vitorlás című litográfián szintén a grafikát szinte elárasztó fénypászma az uralkodó. Ereje olyan nagy, hogy „súlya” szinte megsemmisíteni látszik a vitorlás csónakot és a rajta lévő, a rázúduló fényözöntől hátrazuhanni látszó figurát.

Nem látjuk a horizontot, az óriásivá növő napkorong mindent elnyelni látszik.

Mindkét mű közös

vonása - a balatoni fények megörökítése mellett - az, hogy a művész a fekete-fehér grafika elkészítése során sikerrel törekedett a festőiségre, olyan képi elemek megjelenítésére, amelyeket tulajdonképpen csak festményeken láthatunk. A rajz, a grafika alapja a körvonal, a kontúr, melyet Egry ezeken a litográfiákon szinte teljes mértékben feloldott. „Mikor a reggeli nap szétdobja a felhőket és vörös kontúrba foglalja a sugarába eső dolgokat, az árnyékok kékbe nyújtva változtatják formájukat s helyüket. Fényben felnyúlnak a tárgyak és refrénszerííen ismétlődnek az ámyékvonalak, így a kontúr is egy bizonyos színritmussá válik”12 -fogalmazza meg vallomásában.

Ragyogó színvilágú, a pillanatnyi benyomást, hangulatot örök érvényűvé alakító festményeit, virtuóz grafikáit nézve arra gondolhatnánk, hogy Egry művei a szabadban keletkeztek, pedig ez nem igaz. Sétáin, ritkuló horgászkirándulásain szerzett benyomásait, ötleteit legfeljebb gyors vázlatokként vetette papírra, a kész művek műtermében születtek.

1938-ban ismét Olaszországba, ezúttal Nervibe utazott. Az alkotó munka mellett ismét romló egészségi állapota - kiújuló tüdőbaja - volt az út legfőbb oka. Hazatérése után kisebb gyűjteményes kiállítása nyílt 1939-ben az Ernst Múzeumban, melyet újabb már nem követett. A háború alatt időszakos tartózkodásra fenntartott pesti otthonukat bombatalálat érte, így badacsonyi házukban élték át a harcokat. Bár Egry munkásságát 1945- ben állami nagy aranyéremmel, 1947-ben Szabadság érdeméremmel, 1948-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el, s műveit ugyanebben az évben bemutatták Londonban és a Velencei Biennálén, ezt követően a kor művészetpolitikája elvetette életművét és nem szerepeltette alkotásait.131951-ben hunyt el Badacsonytomajon.

Képzőművészeti munkássága mellett nem elhanyagolható irodalmi tevékenysége. Több füzetben jegyezte fel az 1920-as évektől önéletrajzi töredékeit, művészetelméleti gondolatait, aforizmáit, axiómáit. Az Országos Széchenyi Könyvtár által őrzött anyagból számos töredék szerepel az általunk is több ízben idézett Egry breviáriumban, mely 1973-ban jelent meg a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásában.

12 Egry breviárium, 162. o.

13 Egry breviárium, 184. o.

293