Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Régészet - Péntek Attila: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy levéleszközös lelőhelyeinek topográfiája
aszimmetrikus völgyek futnak le. Vanyarctól DK-i irányban egészen Erdőkürtig nagy elterjedésben lépnek fel az alsó-pliocén alsó-szarmata és alsó-pannóniai képződmények között elhelyezkedő, homokos-kavicsos terresztrikumok (NOSZKY 1943:119). A lelőhelyeken felhasznált kovakavics nyersanyag forrása a Vanyarci-völgy és a Saj-völgy között húzódó dombhát területén található számos kavicságy, kavicsfeltárás. A legnagyobb kavicsfeltárások a település-komplexum DK-i végében a Makói-oldal határrészben találhatók. A Szlovácka-dolina 5. számú lelőhely az időleges vízfolyással rendelkező Szlovácka- dolina és a száraz aszóvölgy, a Cesz-dolina között húzódó fennsíkon helyezkedik el. A település-komplexumba sorolt lelőhelyek, leletkoncentrációk közül további három található a fenti zsákvölgyek között (3. ábra; 5.ábra:17). A többi lelőhely mintegy a Cesz-dolina folytatásaként, az állandó vízfolyású Saj-patak völgyének bal oldala és a Nógrádi (Vanyarci)-patak völgyének jobb oldala között ÉNy-DK-i irányban húzódó, helyenként kiszélesedő gerinc mentén helyezkedik el. A település-komplexumhoz tartozó mintegy tucatnyi lelőhely és számos kisebb leletkoncentráció összességében egy megközelítőleg 4,5 km hosszú szakaszon található 240-270 m közötti tszf-i magasságban. Meglepően sajátos a lelőhelyek, leletkoncentrációk ilyenfajta lineáris elhelyezkedése. Ugyanakkor némileg meglepő a nyilvánvalóan „egyoldalas völgyhasználat” is. A Saj- völgy D-i, jobb partján, annak ellenére, hogy a terület topográfiailag az É-i parthoz hasonló jelleggel bír, az intenzív terepkutatás ellenére sem sikerült semmilyen paleolitikus leletkoncentrációt lokalizálni. Hasonló a helyzet a Nógrádi (Vanyarci)-patak völgyének bal oldalán, ahol a számos fiatalabb őskori lelőhely mellett paleolitikus leletkoncentráció egyáltalán nem található. A Vanyarci típusú ipar nyersanyagfelhasználására a helyi, cserháti eredetű lim- noszilicit mellett a magas kvarcporfír előfordulási arány (30-40%) a jellemző. Egyéb nyersanyagok, akár helyiek (andezit, kovakavics, kvarcit), akár mezolokálisak vagy távolságiak (jáspis, radiolarit), csupán elhanyagolható mennyiségben fordulnak elő. A fentebb tárgyalt Micoquien-Bábonyien kultúrkörbe tartozó lelőhelyekkel szemben egyértelműen kiemelendő az obszidián nyersanyag teljes hiánya. Az ipar tipológiai összképét tekintve középső paleolitikus affinitású formáival erősen emlékeztet a morvaországi Jezefany I. és II. lelőhelyek archaikus szeletien leletanyagaira (VALOCH 1966; OLIVA 1979). A Vanyarci típusú ipar legfontosabb jellegzetességei a viszonylag sok középső paleolitikus kaparó, sok bifaciális és levéleszköz, melyeket a speciális Micoquien WGK- technológiával alakítottak ki, a „Klausennische”-típ\is mellett további bifaciális kések jelenléte, melyek közül jellegzetesek a levéleszköz töredékén és nyersanyagdarabon kialakított formák, a felső paleolitikus eszközöktől eltérő, morfológiailag vakarónak meghatározható eszközök, a többi valódi felső paleolitikus típus és technológiai szempontból a pengeleválasztás teljes hiánya, az eszköz csoportok szerinti nyersanyagpreferencia hiánya (MARKÓ 2012:5). A település-komplexumba tartozó lelőhelyek közül csupán három lelőhely rendelkezik felszíni gyűjtésből származó nagyobb, több száz darabos leletanyaggal. A településkomplexum ÉNy-i végében található Szlovácka-dolina 1. (3. ábra:2) (564 db), Szlovácka- dolina 5. (3. ábra:5) (974 db), Tovi (3. ábra:6) (557 db) lelőhelyek (MARKÓ 2012:51, II.l. táblázat). A település-komplexum DK-i végében, a Makói-oldalon található két, minden bizonnyal összetartozó leletkoncentráció (3. ábra:10-ll) 155, illetve 270 darab leletet tartalmaz, a további leletkoncentrációk anyaga általában kisebb mint 50 db. Ennek a látszólagos két pólusú területi elhelyezkedésnek az oka feltehetően az lehet, hogy a fent említett, megközelítőleg 4,5 km hosszú gerincszakasz jelentős része erdős terület (Makói-er230
