Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történelem - Galcsik Zsolt: Országos Rákóczi-ünnepség Szécsényben 1905-ben

dár, Jeszenszky László, Pekáry István, Sebastiány Vilmos, Sztranyavszky Sándor és Vampetics Károly személyében. A bizottság 1905. július 15-én tárgyalta újból a bandérium ügyét, ekkor a ruházatukról,23 augusztus 16-án pedig a létszámról döntöttek; „A bandérium impozáns lesz, 180 résztvevőn felül kétszeresen jelentkeztek" - jegyezték meg.24

Végül is milyen volt a ruházatuk, milyen volt a menetük, kik és hogyan vezették, hány fős volt a bandérium? Erről a korabeli újság így számolt be;25 Négyszáz lovas három századba osztva. Négyszáz kurucz egy tömegben, kiknek mindegyike pompásan s úgy üli a lovat mintha reá volna öntve. A kalap mellé tűzött árvalányhajat egyre lengeti a gyönge szellő (...) Dióssy Aladár daliás alakja halad a kuruczok élén, Rákóczi briga- dérosa három századot vezet fel katonás rendben. Oldala mellett s minden század élén gr. Pejacsevich Mikó Endre, Sztranyavszky Sándor, Sebastiány Vilmos, Strausz Miksa, Pekáry István vezérlő kapitány uramék s báró Jeszenszky László főzászlótartó uram, a megye banderiális zászlajával büszkén nemesen tüzes paripákon. (...) Úgy jönnek útónok négyes sorokba záródva a nemzet fiai, a régi kuruczok büszke unokái. Az első század a Rákóczi színeit viseli. Fekete lobogó gatya, fekete borjúszájú ing, vörös mellény, fekete sújtásscd, vörös nyeregtakaró, árvalányhajas kalap s réz fokos. A második század a vármegye színeiben van öltözve. Világoskék gatya és ing, sötétkék mellény, sárga súj- tás, rajta világoskék nyeregtakaró, árvalányhajas kalap és rézfokos. A harmadik század igényeinek uniformisa: fehér gatya és ing, piros mellény fekete sújtással árvalányhajas kalap, a nyeregtakaró piros és rézfokos. (...). ”

Az országos tudósítású Budapesti Hírlap még a következőkkel egészíti ki a híradást;26 „Mindenik századnak volt zászlótartója és kürtöse; az első század, amely Rákóczi színeit viselte, kapta a megye régi bandériális bbogóját. Ezeket a festői kosztümöket a megye készíttette s az egész bandérium katonaviselt parasztemberekből kerüli ki. Csak egy napig gyakoroltak (...) Nem emlékszünk, hogy bandérium valaha jobban föstött volna ennél (...)”.

A felekezeti megemlékezések, istentiszteletek

Az ünnepség szervezésekor elhatározták, hogy „Szentmise bemutatására a herceg- prímás útján egy főpap kéretik fel”27, ekkor még csak a katolikus felekezetben gondolkodtak, menet közben változtatták meg az elképzelésüket. A Nógrádi Evangélikus Egyházmegye 1905. július 12-13. között Losoncon megtartott közgyűlésén az ünnepségre szóló meghívást is megvitatták, és aggodalmuknak adtak hangot;28 „Mivel ezen nemzeti ünnep a vármegye rendező bizottságának eddig közlött tárgysorozata szerint Rákóczi

23 LV. 26. évf. 30. sz. 1905. 07. 23. 3. p. A Rákóczi-bizottság ülése.

24 NLHH. 33. évf. 34. sz. 1905. 08. 02-5. p. Rákóczi ünnepély.

25 NLHH. 33. évf. 38. sz. 1905. 09. 17. 4. p. A Rákóczi-ünnep.

26 Budapesti Hírlap, 25. évf. 253. sz. 1905. 09. 13. 6. p. A szécsényi Rákóczi-ünnep.

27 LV. 26. évf. 19. sz. 1905. 05. 07. 3. p. Rákóczy ünnepély, NLHH. 33. évf. 18. sz. 1905. 04. 30. 2. p. Rákóczy ünnepély., Uo. 20. sz. 1905. 05. 14. 4-5. p. II. Rákóczy Ferencz emlékünnepély-bizottság ülése.

28 LV. 26. évf. 29. sz. 1905. 06. 16. 2. p. A nógrádi ev. egyházmegye közgyűlése.

200