Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történelem - Komjáti Zoltán Igor: A kuruc–labanc viszony harctevékenységen kívüli ügyei a füleki várőrség vonatkozásában Koháry II. István főkapitánysága idején (1672–1682)

lésnél a putnoki kuruc helyőrség küldöttsége találkozott is a fülekiekkel, melynek Oláh János lovas főhadnagy és Kakukk Gergely gyalogos hadnagy volt a vezetője. A kegyelmi okirat értelmében Szkárossy János kapitánynak és a helyőrségnek ismét fel kell esküdnie az uralkodó hűségére, és nemcsak a korábbi kurucságukat kell megtagadniuk, de a lázadó gondolatoktól és kijelentésektől még a leghomályosabb formában is tartózkodniuk kell. A putnokiaknak Koháry Istvánt és a füleki helyőrség katonáit be kell engedniük a várba, de testi épségükre és életükre vigyázniuk kell, mert ha bármi bántódásuk esik miattuk, akkor rövid időn belül a császári csapatok szigorú megtorlására számíthatnak. Az átállni szándékozók viszont kikötötték azt, hogyha a fülekiek a kívánt szabadságukat veszélyeztetnék, vagy oltalmazásuktól elállnának, esetleg a háromnapos türelmi időt megszegnék, sőt ha Koháry István is valami módon a grationalis levél értelmével ellenkezőt cselekedne, akkor Putnok vára azonnal Märfeld szendrői katonáinak kezébe adassék át. Az iratról másolatokat készítettek, és tanúkkal hitelesítették.25

Koháry István 1682-ben a Füleket fenyegető veszedelem közeledtével már kevés hajlandóságot mutatott a kurucokkal való tárgyalásra. Kassa [Koáice, SK] augusztus 14-i megszerzése után a kurucok azonnal Fülek felé nyomultak. Augusztus 18-án Géczy Zsigmond és Melczer János vezetésével egy körülbelül 1000 fős sereg megszállta Rimaszombat mezővárost, és az ottani kamarai harmincadost, Török Ferencet küldték be a kapitulációra felszólító levelükkel. A kurucok ráparancsoltak a királyi tisztviselőre, hogy a Kohárynak és Philipp Ernest ab Erdkerat német kapitánynak szóló leveleket vigye be Fülekre, és szólítsa fel őket a tárgyalásra. A harmincadost azzal bízták meg, hogy adja át Kohárynak a levelet, és mondja meg neki, hogy ő is küldjön ki zálogokat a tárgyalás idejére, de „...abban csalás ne legyen...’’. Hasonlóképpen zálogot kértek Erdkerattól is, egy német tisztet. A kurucok megígérték, hogy amint visszajöttek Fülekről, a labanc zálogokat „hitükre" azonnal elengedik. A kurucok azt is megüzenték Kohárynak, hogy ne ellenségeskedjen, és megnevezték azokat a személyeket, akiket zálogul kívántak: Vay Ádámot vagy Tassy Mihályt, Gyürky Pált, Barátnaky Ferencet, Oláh János lovas főhadnagyot és a füleki németek hadnagyát.26 Török Ferenc be is ment, szóban előadta a vár vezetősége előtt a minél előbbi kapituláció fontosságát, de Koháry István visszakísértette a várkapuhoz, és demonstrálva a további tárgyalások megakadályozását és szilárd szándékát a várvédelemben, arra kényszerítette a megriadt harmincadost, hogy a fejére helyezett két levelet saját kezűleg égesse el. Koháry István kicsit megbánta, hogy nem másoltatta le az Udvari Haditanács részére ezeket a leveleket. Ám még aznap újabb két üzenet érkezett Thökölytől, neki és Erdkeratnak, amelyeket azonnal felküldött Strassoldón keresztül a legfelsőbb katonai

2' MNL-OL C 1302. tekercs. N2 16891., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), végvári-kuruc egyezség Putnok várának kapitulációjáról (1678. augusztus 25.). - Hiába történt meg az egyezség, Putnok továbbra is kuruc kézen maradt, és valamikor szeptember 19-e és 26-a között került vissza a végváriakhoz (L Koháry-család levéltára, C 1087. tekercs. N2 6510-es és C 1290. tekercs. N2 14822-es iratok). Valószínűnek tartom, hogy a kurucoknál történt valamilyen változás, mert Szkárossy Jánost Bánóczi István váltotta fel a várvezetésben.

26 MNL-OL P 125, 4711. tekercs. N2 4187. számú irat melléklete, (Eszterházy Pál nádor iratai), a kurucok utasítása a Fülekre induló Török Ferenc rimaszombati harmincados részére (1682. augusztus)

162