Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Balogh Zoltán: Dornyay Béla, a salgótarjáni természetvédő
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVIII. KÖTET (2014-2015) TÖRTÉNETI ÖKOLÓGIA DORNYAY BÉLA, A SALGÓTARJÁNI TERMÉSZETVÉDŐ BALOGH ZOLTÁN Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján „Lépj a virághoz, de ne törd le! Nézd és rebegd: bár ily szép lehetnék! A kristályforrásba ne dobj követ! Nézd és gondold: Bár ily tiszta volnék!”1 „Közismert, hogy az ősi mítoszok, mitológiák, rítusok történelmünk hajnaláról az emberi létnek a természet rendjével összefüggő első felismeréseit őrzik. Némi túlzással az első ökológiai tapasztalatokat tárolják. ” A dal arról is szól „hogy a kultúrába kódolva miként őrizte meg az emberiség természeti tapasztalatait, és hogyan adták át egymásnak a következő nemzedékek. A természet szimbólumai: a víz, a tűz, a virág több értelmet hordoznak. A virágok hasznosságuk tapasztalatait és elvont képzetek kettős jelentésá hordozva vonulnak át az évszázadokon. Az ősi mítoszok, mitológiák tudósítanak róla, hogy a fákat és a vizeket megkülönböztetett tisztelet övezi A fák éreznek, lelkűk van... a források, folyók, tengerek az élet adományozói" - írja R. Várkonyi Ágnes a Történeti ökológia és a művelődés históriája c. művében.1 2 A keleti filozófia természetvédelmi törvényét is magában foglaló népdal, a benne tárolt természetismeret Dornyay Béla salgótarjáni reálgimnáziumi tanár óratervezetének mottója. A mottó az 1936-37. tanév növénytani óratervezetében olvasható, amelyet az V. osztály számára készített. Az idézetet tekinthetjük Dornyay ars poeticájának, amelyben, ahogy maga mondja, „a virágok iránt érzett nagy szeretetem” mellett a természet értékeinek megóvása, a természetvédelem is fontos szerepet tölt be. Az idézet egyben az V. osztály tanulóinak is eligazításul szolgálhatott a természettel való kapcsolatukban, mert a természettel való együttélés alapvető tézisét megfogalmazva az ember és a természet ősi párbeszédét közvetíti. A természet szeretetére és a természetvédelemre tanítja az ifjúságot. Dornyay Béla salgótarjáni tartózkodása idején végzett tanári és szerteágazó tudósi munkásságáról, múzeumalapító és honismertető tevékenységéről számos írás jelent már meg.3 1923 - 1940 közötti itteni munkásságának egy lényeges forráscsoportja azonban kevésbé ismert. Ez a forráscsoport vizsgálatunk tárgya, munkánk témája. 1 Növénytani óratervezet az V-dik osztályból. Dr. Dornyay Béla tanár, 1936-37. tanév. Dornyay Béla Múzeum Dokumentumtár (a továbbiakban: DBM DT) Ltsz: 365. 66. 2 R. VÁRKONYI 1993. 265, 275. 3 HORVÁTH 1983., CS. SEBESTYÉN 2009., CS. SEBESTYÉN 2012., SZVIRCSEK 2006. 134
