Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban
utazási költségek merültek fel. Ugyanezen képviselő testületi ülésen elfogadták a Speyer- kölcsönről való elszámolást. A több mint nyolc és fél milliárdos összegből a Tarján-pa- takra fordítottak 1 milliárd kilencszáz millió koronát, melyhez a póthitel részeként még 135 milliót csatoltak.52 Az árvíz tanulságaként nagyobb figyelmet szenteltek a Karancsaljai utcai vasbe- tonhíd alatti mederszakaszra. A Köntzey műszaki tanácsos által aláírt szakértői vélemény szerint a híd fölötti, mintegy 1000 méter hosszban rendezett mederszakasz vizei rohamosan és nagy erővel támadják a híd alatti kanyarulatokban lévő partokat, és az eddigieknél is nagyobb károkat okozhatnak. A híd alatti mederszakasz a híd fölött közvetlenül betorkolló Pécskő-patak miatt is szűk, mivel az árvíz átvágta a Tarján-patak ezen szakaszán a baloldali, töltésszerű partokat, és elárasztotta a bányatelepi lakótelep pataktól keletre eső részét. Mindezen okok miatt a mederrendezést a korábban tervezett 6 méter helyett 7, 5 méter fenékszélességgel, 2 méter mély, 1:1 lejtésű oldalakkal tervezett mederszelvénnyel kell végrehajtani, végig kőburkolattal úgy a mederfenéken, úgy a rézsűkön. A bányatársulat a baloldalon már csinált partbiztosítást, egyelőre a rendezéshez ez elegendő volt. Szükséges volt viszont környező parttulajdonosok területeit is igénybe venni.53 A fenti szakasz partbirtokosai és a város között jogi vita is keletkezett. Az SKB Rt. és további három magánszemély parttulajdonos sérelmezte a területükön végzendő munkálatokat, valamint vitatta azt, hogy nekik is hozzá kell járulni a meder- rendezési költségekhez. Az alaphangot a SKB Rt. jogi képviselője adta meg, miszerint az alispáni engedély alapján Salgótarján rendezett tanácsú város, mint engedélyes, köteles minden költséget viselni. A partbirtokosok is adófizetők, ha a felsőbb patakszakaszokat kizárólag a város rendezte, nekik miért kellene most hozzájárulni a költségekhez? A birtokos kötelezettségei a meder és partok ún. jókarban tartására korlátozódnak. A közigazgatási eljárás során az alispáni határozat viszont a városnak adott igazat: az 1927. január 10-én kelt döntés szerint a városnak joga van a birtokosoktól a munkálatok költségeihez való hozzájárulás címén 640-640 pengőt igényelni. A birtokosok tíz év alatt, negyedévi 16 pengős részletekben fizethették ki a hozzájárulást.54 A Tarján-patak rendezésének és szabályozásának, illetve a hozzá kapcsolódó műtárgyak építésének a végösszegéről az 1927. május 9-i képviselő testületi ülés bejegyzése tájékoztat. Eszerint a végösszeg 2 821 259 385 korona volt.55 (Ekkoriban, 1927. januáritól már a pengő volt a fizető eszköz, véget ért a korona inflációja.) 52 MNL NML Polgármesteri iratok. 9381/927. Tarján-patak szabályozása. Kivonat Salgótarján r. t. város képviselő testületének 1926. 07. 21-i közgyűlésén felvett jegyzőkönyvből. 53 MNL NML Polgármesteri iratok. 8497/27. Tarján-patak rendezése. Műszaki leírás Salgótarján r.t város polgármesteri hivatalától 54 MNL NML Polgármesteri iratok. 8497/27. Taiján-patak rendezése. Fellebbezés az SKB Rt. részéről a partbirtokosok köztelezettségei tárgyában, valamint Alispáni véghatározat 1927. január 10. keltezéssel. 55 MNL NML V. 182. Salgótarján város képviselő testületének iratai. 1927. május 9-i ülés jegyzőkönyvének bejegyzése. 129
