Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Fodor Miklós Zoltán: Árvizek és patakszabályozás Salgótarjánban

sával Vecsey Dezső járási mérnököt bízták meg.17 A terv azonban ekkor, és még több mint harminc évig terv maradt.

Salgótarján központja északi irányból a Kucord-hegyről fotózva.

A kép jobb oldalán látszódik a Tarján-patak, 1925 táján. (DBM fényképtára, Itsz: 1630)

1896. augusztus 5-6-án ismét felhőszakadás utáni árvíz pusztított a településen. Az ár elvitte a Tarján-patak hídját is.17 18 (Valószínűleg a Karancs(aljai) utcai hídról van szó.)

1905. május 26-án a községi képviselő-testület határozatot hozott a Tarján-patak kőburkolattal való ellátásáról.19 1907. február 27-én jóváhagytak egy a Tarján-, a Pécskő- és Kis-Zagyva- patakok szabályozására irányuló tervet. Ugyanezen év május 8-án az alispán ismét engedélyezte az ezúttal több patakmederre irányuló rendezési tervet.20

1913. január 7-én a községi főjegyző előterjesztette a település pataktól nyugatra fekvő, ún. vízentúli részének utcarendezési tervét. A terv szerint az itt található bolgárföld (konyhakertészet) felső részén, a vasúti hídnál, a Tarján-patakot új mederbe terelnék, és a vágóhíd előtti régi patakmedret befednék.21

1914. december 3-án a községi vízügyi bizottság megvizsgálta, és egyenesen tragikusnak ítélte a patakok állapotát. A legrosszabb szakértői vélemény a Pécskő-patakról született, eszerint azon már csak egy átfogó rendezés segíthetett.22

17 Salgótarján történelmi kronológiája, 37.

18 Uo. 44.

19 Uo. 56.

20 Uo. 61-62.

21 Uo. 70.

22 Uo. 72.

120