Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Régészet - Rácz Miklós: A sámsonházai vár régészeti ásatásának és falkutatásának eredményei
A 602 töredékből 186-ról (30,9%) állapíthattuk meg azt, hogy feltehetőleg gyorskorongon készült, 88 töredék (14,6%) egyértelműen kézi korongon készült, 323 esetben pedig (53,7%) - általában kisebb méretű töredékek és jól elsimított peremek esetében - nem volt egyértelműen hozzárendelhető a készítésmód. A kerámia legnagyobb része fehér anyagú volt, összesen 483 töredék (80,2%), szürke, sötétszürke vagy fekete 62 töredék (10,3%), vörös, sötétvörös, rózsaszín, sárgás vörös vagy sárga 31 töredék (5,1%), 1 töredék sárga-szürke, finoman iszapolt, a leletanyagban egyedi típus. Nem egyértelműen meghatározható (de nagy valószínűséggel a fenti csoportok valamelyikéhez sorolható) 27 töredék (4,5%). Fehér kerámia A fehér asztali kerámia, így a poharak és a festett kerámia túlnyomó részt gyorskorongol- tak, míg a főzőedények döntően vagy kézikorongoltak, vagy technikájuk (főként a kisebb oldaltöredékek és a peremek esetén) nem volt egyértelműen eldönthető. A finom anyagú, vékony falú asztali edények közé sorolható két egymáshoz hasonló kupa vagy kis méretű fazék (7. ábra 1,5), melyek anyaga enyhén szürke. A fehér asztali edények között feltehetőleg a késő középkorra tehető három, valamennyi fehér edénynél feltűnően finomabb, jobb minőségű, jobban iszapolt, enyhén fényes. Kettő közülük kupa vagy pohár töredéke, a talptöredék a korongról levágott, a válltöredéket sűrű bordázás díszíti. A fehér fazekat jellegzetes formakészlet jellemzi. Az Árpád-kori fazekak többsége kettős tagolású peremek valamely változatát hordozta (20. t. 2-10). Kisebb arányban fordulnak elő a gallérosán visszahajló (19. ábra 17), a függőlegesen felfelé hajló (5. ábra 18,19-20), a felfelé hajló, bordával tagolt peremek (19. ábra 19) csoportjai. A felfelé hajló peremű fazekak között egy füllel ellátott példányból is ismerünk töredéket. A fazekak oldalán gyakran csigavonalas bekarcolás volt. Több töredéket ismerünk rendkívül egyenetlen oldalfalú bekarcolással díszített fazekakból, ezek közül egy-egy töredéken látható, hogy az edények nyakát és peremét ezekben az esetekben is jól elsimították (19.1.16). Számos fehér edény oldalát díszíti vörös vagy barna festés (19. ábra 1-14). Ezek valószínűleg mind asztali edények és kivétel nélkül gyorskorongoltak. A festésükből kis részleteket ismerünk. Széles, néhány esetben íves illetve hullámos (19. ábra 9,12,14), többnyire ferde és vízszintes egyenes és gyakran fogazott sávok figyelhetők meg a töredékeken, egy festett csillag részlete is előfordul (19. ábra 6). A kettős tagolású peremekhez fedők is tartozhattak, ezekből kevesebb töredéket ismerünk (20. ábra 11-12), közülük az egyik fedőgombján kereszt alakú bélyeg látható (20. ábra 11). A sámsonházai leletanyagban, mint láthattuk, csekély arányszámot (10,3 %) képviselnek a szürke, sötétszürke és fekete cserépedények (21. ábra 13-17), ezek díszítése és formái is eltérnek a fehér fazekakétól Csak a felfelé hajló, bordával tagolt peremforma bizonyos variánsait, illetve egy egyenesen felfelé szélesedő és szalagszerűen megvastagodó peremet ismerünk. Ez utóbbi edény vállát és egy további, talán ugyanehhez az edényhez tartozó válltöredéket hullámvonalas bekarcolás díszíti, amely a fehér kerámia esetén nem fordul elő. A szintén igen kis számú vörös anyagú edények közül egy kettős tagolású fazékperem (21. ábra 19) és egy vastag, egyenes oldaltöredék, feltehetőleg bogrács töredéke említendő meg. Szintén vörös anyagú a hegytetőn a humuszrétegben előkerült, a késő középkorra keltezhető korsó (RÁCZ 2006,6. ábra 3.). 55
