Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Természettudomány - Gherdán Katalin: Múzeumi foszfin-alapú kártevőirtás során szerzett tapasztalatok
rolják a reakcióképes foszforsavat. Ezek lehetnek a későbbiekben a fémfelületek korrózióját (és a velük érintkező textilanyagok lebontását) eredményező, feltehetően erősen hőmérséklet- és páratartalom-függő kémiai folyamatok kiindulópontjai. A folyamatok részletes feltárása azonban mindenképpen további kutatásokat igényel. Zárókövetkeztetés A kísérletünk hőmérséklet- és páratartalom-viszonyait a korábbi kártevő-mentesítés hasonló adataival összevetve egyértelművé vált, hogy a foszfinos gázosítások szempontjából különösen fontosak a megfelelő meteorológiai körülmények. A kártevőirtások megtervezésekor kiemelt figyelemmel kell lenni a behatási és szellőztetési időszak hőmérséklet- és páratartalom-viszonyaira. Azt is láttuk azonban, hogy kísérletünkben még a szárazon tartott mintákon is megjelentek korróziós termékek, annak ellenére, hogy a használt foszfin-koncentráció a magtárak kártevő-mentesítésére ajánlott koncentrációnál lényegesen alacsonyabb volt, az üres raktárakra előírt értékeket közelítette, és a hőmérséklet és páratartalom-viszonyok kedvezőek voltak. Ez műtárgyvédelmi szempontból azt jelenti, hogy a réztartalmú műtárgyak kártevő- irtás során nem kerülhetnek kapcsolatba a kártevőirtó-szerek foszfin hatóanyagával, azaz, kártevőirtás előtt el kell őket távolítani a raktárból, vagy más, nem foszfin-alapú kártevő-irtást kell végezni. Mindezek alapján indokolt, hogy a múzeumok kártevőirtás esetén olyan jelentős többletforráshoz jussanak, amely lehetővé teszi számukra alternatív rovarirtási technológiák megvalósítását. 296
