Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Irodalomtörténet - Gréczi-Zsoldos Enikő: Madách Imre és a frenológia
Tudományos Értekező. Andor Csaba a levelezés jegyzetében leírja, hogy az 1862. január 1-jén írt válasz biztosan eljutott Madách Imréhez, hiszen a levelezési jegyzőkönyvből tudunk a megérkezéséről, de a levél nem maradt fenn, így nincs ismeretünk arról, hogy pontosan mit válaszolt Nagy Iván. Andor Csaba feltételezi, hogy a válasz pozitív lehetett, mivel Madách a következő (1862. jan. 14-én kelt) levelében azt írja, hogy bár a hónap végéig nem ígérheti biztosan az elkészültét, mégis nagy gonddal készíti tanulmányát. Ezt írja Nagy Ivánnak: „A Phrenobgicus czikket a’ hó végéig nem ígérhetem bizton, mert bár sok élőmunkám készen van, nagyon jól meg akarom csinálni, s e szak tudtomra nem lévén még a magyar irodalomban ismertetve, helyesen megismertetni”8. Ennek ellenére nem maradt fenn egyetlen frenológiai tárgyú cikke sem, sőt jegyzetei közt is csak néhány feljegyzést találunk ebben a tárgyban. Az OSZK kézirattárában a jegyzetek között olvashatjuk az alábbiakat.9 Az első feljegyzés a tanulmány tervezetét rögzíti: „Értekezés: A Phrenologiáról". A későbbi feljegyzésében hosszabban értekezik az emberi és az állati lélekről, miközben említi a frenológiát: „Az állati lélek/Az instic- tus emberben is van, amint fejlünk fogy; de az építészet zene e. u. t.: instictusok. Ember is bp instictusból, gazdag is, gyújt e. u. t. E részbtességeket csak a phrenobgia magyarázza ki. Hogy a madár a követ is költi, élteti az idegen fiát is, nem költözik el ha rósz idő jő is nem bizonyít semmit. - Az ember lelke kübn, csoda álltai lehet csak halhatat- bn. (...) Instictus = értebm”. A frenológia és a fiziognómia tanát is megemlíti azon elmélkedésében, amelyben a tudományok fejlődésének gátat szabó okokat sorolja: „Innen esett hogy minden tudományokat s dolgok megismerését titokban tartottak az egip- tusi papok. /A kereszténység is akadályozd a tudományt. - /Ami lehet, az van. /A phi- siognomica. /Phrenobgia -/A phibsophia eredete és lénye/Jó és rósz. bűnjutabm”10. Az ember tragédiája falanszter-színében is előkerül ez a tan. Ahogy Lucifer mondja, a falanszter „Tanúja az új eszmék emberének", s ezen új tudományok között, bár a költő nem nevezi néven, de utal a frenológiára is. A falanszter aggastyánja Cassiust szólítja. A római politikust, aki a Julius Caesar elleni merénylet egyik főszervezője volt, azért feddi meg, mert már harmadszor keres ok nélkül verekedést. így korholja: „Nem menti koponyád / Abkzata sem e rossz hajbmot, /Mert az nemes, mert az hiánytalan. ” Később ugyanebben a jelenetben két gyermeket hívnak elő, s az Aggastyán arra kéri a Tudóst: „Tudós! vizsgáld fejalkotásukat / E gyermekeknek. ”. Ezután áll zárójelben a szerzői utasítás: (A tudós észleli [ti. megvizsgálja, megtapogatja] a gyermekeket.) Néhány mondattal lejjebb a falanszter tudósa ezt állapítja meg: „E gyermeket orvosnak kell ta- nítni / Ebből pásztor lesz.” A párbeszéd világosan utal a koponyamérés, a kran- ioszkópia, a frenológia gyakorlatára. A Tragédia írójára emellett nyilvánvalóan hatott a biológiai determinizmus elmélete is, vagyis az a teória, hogy az embert alapvetően meghatározzák vele született tulajdonságai. A frenológia irányzata, még ha téves szemléletnek és áltudománynak tartják is, máig jelen van az antropológiai-pszichológiai gondolkodásban. Salgó Sándornak 2001-ben Önismeret-emberismeret-frenológia címmel jelent meg könyve az új gyakorlati jellem- és képességtanról. A könyv szerzője megpróbálja igazolni, hogy az egyéni testalkatnak 8 Andor-Gréczi-Zsoldos 2014. 9 Vegyes jegyzetek Quart. Hung. 2076. 1., 35., 72. 10 Az idézeteket L Andor-Leblancné 1992 244
