Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Irodalomtörténet - Gréczi-Zsoldos Enikő: Madách Imre és a frenológia
zott spiritizmussal”, s ezt fia, Aladár is megerősítette. Bodor Aladár egyébként sok más tanulmányában foglalkozott Madách Imrével. Máté Zsuzsanna a Madách Imréről, a poéta philosophusról írott munkájában Ruttkay Teréz Máriának Madách Aladárról 1938-ban megjelent tanulmányára hivatkozva állítja: „Nemcsak Madách Aladárt, de édesapját is érdekelte a spiritizmus. ”6. Madách Imre életművének értelmezésében félrevezető volna nagy jelentőséget tulajdonítani ennek. Pontosabban fogalmazunk, ha azt állítjuk, hogy Madách Imre vallásos, bibliaolvasó ember volt, akit érdekeltek a természettudományok, a filozófia és a korban divatos frenológia is. Fia, Aladár azonban valóban a spiritizmus eszméinek terjesztője volt. 1884-ben lefordította az Angol Királyi Geográfiái Társaság tagjának, Alfred Russel Wallace-nak a művét A gyakorlati spiritualizmus védelme címmel. Madách Aladár tagja volt a London Spiritualist Allianz nevű társaságnak. A téma lelkes hirdetőjeként írásaiban népszerűsítette a spiritizmust, s gyakorolta is azt. Harsányi Zsolt a Madách Imre életét feldolgozó regényében azt a képzelt jelenetet ábrázolja, amint a költő-politikust nagy sikerű országgyűlési beszéde után megjelent cikkben szláv jellegű arccal jellemzik, s ezért Madách Imre a tükörben elkezdi vizsgál- gatni magát. Ezt írja: „Arcot és koponyát mindig nagyon szeretett vizsgálni. Kivált mióta a frenológia új tudománya felbukkant a lapokban. Ami könyvet fel tudott erről kutatni, azt meghozatta. Otthon, Sztregován, egy különös alkotmány állott most is hosz- szú időre üresen hagyott szobájában. Minden kastély lényeges darabja vöt a hauben- stock, az a fabábú, amely az otthon készülő női ruhák próbálására, igazítására szolgát. Ő anyja birodalmából átvitette a haubenstockot íróasztala mellé és a bábú fakoponyájára gondosan rárajzota az érzések, tehetségek eloszlásának térképét, úgy, ahogy olvasmányai magyarázták. A különös új tudomány szerfölött érdekete. ”7 A regényszöveg a koponyavizsgálat mellett az arc fürkészésére is utal. A fiziognómia, vagy más néven arcisme, arcelemzés, arcolvasás tudományának - hasonlóan a koponyadudorok elemzéséhez - az az elmélete, hogy az arcvonásokból következtetni lehet az illető személyiségére, jellemére, karakterére. Ez a diszciplína az ókorba nyúlik vissza, évszázadokon át akadtak művelői. A XIX-XX. század fordulóján élt Cesare Lambroso például ötvözte a fiziognómia és a frenológia módszertanát a bűnözők lelki és testi jegyeinek összefüggését kereső kutatásaiban. Harsányi Zsolt regénye nyilván nem autentikus forrása Madách Imre életének, a regény műfajához akár a valóságtól való elrugaszkodás is illik. Úgy tűnik azonban, hogy Madách Imrét valóban érdekelte a frenológia és a fiziognómia tana egyaránt. Sok forrásunk nincs erre vonatkozóan. 1861. december 23-án Nagy Ivánnak ezt írja levelében: „Becses felszólításod tudományos folyóiratod iránt nagyon megtisztelt. Vajh ha méltóan meg tudnék neki felelni. - Valljon használhatnál-e egy értekezést a’ phrenológiárol? notandum én e’ tudomány igazságáról meg vagyok győződve, s így ez értelemben lenne az értekezés is. Természetes, hogy ha e’ kérdésre azzal felelnél is, hogy használhatsz illy értekezést, még ez nem foglalja magában, hogy ha majd látod a’ borjút ’s nem tetszik, azért még is ki add. - De csak a’ princípiumról van szó.” A folyóirat, amelyben Nagy Iván a közlést felajánlotta, az 1862-ben Knauz Nándorral együtt alapított Magyar 6 Máté, 2004. (http://mek.oszk.hu/04800/04875/04875.htm) 7 Harsányi, 1932 243
