Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Irodalomtörténet - Gréczi-Zsoldos Enikő: Madách Imre és a frenológia

Gall 27 területet különített el, többek között a zenei, a költői tehetséget, a számok vagy épp az építészet iránti tehetséget, a szín-, a hely- és a nyelvérzékelést más-más helyen jelöli, de jutott hely a szeretetnek, a gyűlöletnek, a büszkeségnek, a gúnyosságnak, a humorosságnak és a vallásosságnak is ezek között.

Révai Nagy Lexikonában ezt a definíciót olvashatjuk a frenológiáról: „E tudomány arra törekszik, hogy egyfelől támaszkodva az antropológia pontos tanulmányozására, az embereknek és állatoknak különböző helyzeteikben való megfigyelésére, egyúttal tekintettel lévén az állat hajlamaira és az agy- és elmebetegeken tett patológiai észleletekre is, másfelől támaszkodva az agyvelők és koponyák alakjának pontos és sokszoros tanulmányozására, egészséges és beteg állatok és emberek agyvelején végzett beható vizsgálatokra: az agy működését tudományosan és diagnosztikailag megállapítsa. ” Mint kiderül a meghatározásból, a frenológia határtudomány lévén egyfajta antropológiai irányzatként, pszichológiai-pszichikai nézetrendszerként, a modern agykutatás előfutáraként jelent meg a XIX. századi tudományok palettáján.

Gall nézetei az 1800-as években Európa-szerte és Amerikában is népszerűek voltak.1 Gall már orvostanoncként összefüggést vélt felfedezni a külső megjelenés és a képesség között. Később orvosként sokszáz emberi és állati koponyát vizsgált meg. Az agyi lokalizációban, az idegrendszer leírásában élenjáró volt Gall munkássága, vizsgálatainak egy része nagy hatással volt a későbbi agykutatásra, a pszichiátriára és az idegtudományra. Később orosz pszichotechnikusok kutatásai alapján billentyűs koponyamérő eszközt szerkesztettek, mely a fejre helyezve önműködően lejegyzi a vizsgált egyén koponyatérképét, amely amely szerintük a lelki berendezkedés térképe is egyben.

1820-ban a skót Combe-testvérek kezdeményezésére Edinburghban létrejött a Kopo- nyatani Társaság. A szervezethez több befolyásos reformer és értelmiségi is csatlakozott, volt közöttük csillagász, evolúciós környezetvédő és laptulajdonos is. Georg Combe, akit a mentálhigiénés gondolkodás egyik előfutárának is tartanak, több frenoló- giai tanulmányt is publikált. Amerikában ebben az időben adták ki az American Phrenological Journal and Miscellany című lapot. A lap Nem Yorkban jelent meg, szerkesztője és tulajdonosa 0. S. Fowler volt. Az 1843-as számban közöltek például az elmélet tételeit átfogó filozófiai témájú cikket Phrenology, versus Materialism címmel, esettanulmányt Daniel Websterről, az amerikai szenátorról (The Phrenological Character of

1 Gall tanulmányai: Gall, Franz J. 1791. Philosophisch-medicinische Untersuchungen über Natur und Kunst im gesunden und kranken Zustande des Menschen.; Gail, Franz J. 1798. Schreiben über seinen bereits geendigten Prodromus über die Verrichtungen des Gehirns der Menschen und der Thiere an Herrn Jos. Fr. von Retzer'. Der neue Teutsche Merkur.; Gail, Franz J. 1807. Beantwortung der Ackermann'schen Beurtheilung und Wiederlegung der Gall'schen Hirn- Schedel- und Organenlehre, vom Gesichtspuncte der Erfahrung aus. Von einigen Schülern des Dr. Gail und von ihm selbst berichtigt. Halle.; Gail, Franz J. 1807. „Doktor Gail über Irrenanstalten.” Allgemeine Zeitung, VoL 10, No. 21, 81-83.; Gail, Franz J. 1825. Sur les fonctions du cerveau et sur celles de chacune de ses parties, avec des observations sur la possibilité de reconnaitre les instincts, les penchans, les talens, ou les dispositions morales et intellectuelles des hommes et des animaux, par la configuration de leur cerveau et de leur tete (6 vols.). Paris: J. B. Bailiiere.; Gail, Franz J. 1979. Franz Joseph Gail, 1758-1828, Naturforscher und Anthropologe: Ausgewählte Texte. H. Huber.

241