Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Györgyné: Újságolvasó salgótarjániak
A Nyugat kiadásának századik évfordulója alkalmából joggal tehették fel a kérdést az érdeklődők, ki olvashatta városunkban ezt a folyóiratot? Jelent-e meg e vidék szerzője a Nyugatban? Milyen volt a Nyugat viszonya a vidékhez? 2008-2009-ben vita zajlott a Nyugat olvasóközönségéről, Péter László fejtette ki véleményét erről az összetett kérdésről.14 Az utóbbi kérdésre a választ megadni igen könnyű. Az 1959-ben elkészült Nyugat repertórium alapján tudjuk, hogy a Nyugat 1931-es évében Komlós Aladár kritikát jelentetett meg Nógrádi Pap Gyula verseskötetéről, mint kortárs szerző munkájáról. Kötődése, Zagyvapálfalvához, Salgótarjánhoz ismert.15 Igen gazdag az egykor Nógrád megyei szerzőkről szóló tanulmányok száma (Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Kármán József, Benczúr Gyula, Komjáthy Jenő, Balogh Károly, Bérczy Károly stb.)16 A Nyugat további előfizetőinek megnyerése, a kapcsolatfelvétel az 1920-as évek végén, amikor Móricz Zsigmond a lap főszerkesztője, az ún. vidéki Nyugat-esteken történt. Kilenc nagyvárosban rendeztek ilyen estet, ahol előfizetői ívek kitöltésére volt mód, illetve bizományosok útján szereztek újabb olvasókat. Salgótarjánban nem rendeztek Nyugat-estet. A Nyugat előfizetői létszáma 1918 körül 4.000, amely lecsökkent 800-ra, majd 1925 után fölemelkedett 2.000-re, a válság éveiben ismét nyolcszázra csökkent. Jellegzetes adat Miskolc városát illetően, hogy a miskolci Nyugat-estet követően a korábbi negyvenről 64-re nőtt az előfizetők száma.17 Móricz Zsigmond az 1930-as évek elején a vidéki előfizetőkkel való levelezést, a gyűjtőívek terjesztését igen fontosnak tartotta. Sajnos azonban alig-alig maradtak fönn erre vonatkozó adatok. Joggal feltételezhetjük azonban azt, hogy Móricz Zsigmond már korábban elhozhatta hírét a Nyugat c. folyóiratnak Salgótarjánba is. Az író kapcsolata a várossal ugyan az 1925/26-os tanévben volt a legerősebb, amikor is Holies Janka - Móricz Zsigmond első feleségének halálát követően - leányuk Móricz Lili a salgótarjáni gimnázium tanulója lesz. Móricz Zsigmond többször meglátogatta sógorát, Holies Antalt, az iskolát, ahol leánya élt és baráti kapcsolatokat is épített. Lizsnyánszky Antal megemlékezésében így szólt erről: ,.Amikor Salgótarjánban tartózkodott, mindig eljött a Tiszti Kaszinóba. Ott sokat kártyáztunk, iszogattunk, beszélgettünk... A Kaszinó könyvtárába is sokat ellátogatott. Nézegette, olvasgatta a könyveket <Úgy látszik ti nem szerettek engem> - mondta egyszer Szibási Francinak, a volt könyvtárosnak, ugyanis mindössze két Móricz kötet volt a könyvtárban. ”18 Elképzelhetőnek tartom, hogy kereste a Nyugat számait, s amikor szerkesztette a folyóiratot az 1930-as évek elején, itteni ismerősei figyelmét is felhívhatta a Nyugatra. Móricz Zsigmond és leánya Móricz Virág előfizetőket gyűjtő utazásai között szerepelt Szlovenszko - vagyis a Felvidék, de nem található utalás salgótarjáni utazásra.19 14 Péter László: Vita a Nyugatról, mek.niif.hu/05700/05715/html/ll.htm 15 Komlós Aladár: Nógrádi Pap Gyula. In.: Nyugat. 24. 1931. 16. sz. 313-314. p. 16 Nyugat repertórium. Összeáll Galambos Ferenc. Budapest. 1959. 571 p. 17 Péter László: Vita a Nyugatról, mek.niif.hu/05700/05715/html/ll.htm 18 Irodalmi emlékek nyomában Nógrád megyében. Összeáll a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Ady Endre Irodalmi Szakköre Leblancz Zsoltné vezetésével. Salgótarján. 1966. II. kötet. p. 56-58 19 Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. 1967. 293 p. 219
