Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Fodor Miklós: P. Zadravecz István salgótarjáni látogatásai
átvonultak a plébániára, ahol a püspök fogadta a katolikus papság, a többi felekezet, a hatóságok a vállalatok, a testületek és iskolák küldötteit. A Munka cikkírója szerint „mindenkihez volt egy nyájas és tanító szava”.13 Másnap, szeptember 17-én reggel teljes főpapi ornátusban mondta el szentbeszédét és celebrált szentmisét, majd megkezdte a bérmálást. Délután öt óráig 2500 embert részesített a szentségben. Szeptember 18-án ismét ünnepi misét pontifikáit, majd szentbeszédet tartott. A rideg anyagnak az isteni szellemmel való átgyúrásáról, az ember teremtéséről és az abba lehelt lélekről, mint az első bérmálásról beszélt. Visszatérő gondolata volt az, hogy a krisztusi keresztény lélek hiánya az oka a rossznak, nem elsősorban gazdasági krízis vagy Trianon. Az igazi baj a kishitűség, az együvé tartozás hiánya. Ha ez meglesz, Nagy Magyarország visszaszerzése nem lesz nehéz feladat.14 Szeptember 18-án 2200 embert bérmált a püspök. Zadraveczet segítette Hercegh József esperes-plébános, a karancskeszi, a kisterenyei, a kazári plébánosok, valamint Medveczky Medárd szécsényi ferences rendházfőnök, a tábori püspök volt tanítványa. Délben az acélgyári tiszti kaszinóban bankett volt, ahol a kor szokása szerint kötelező körökként köszöntők, tósztok hangzottak el. Szántay István MÁV raktárfőnök beszélt a helyi katolikus egyház nevében. Kérte Zadraveczet, hogy zárja szívébe a salgótarjáni „küzdő népet”, melyet magyartalannak, vallástalannak mondanak, „s íme, ezrek és ezrek hulltak porba a főpásztor előtt és magyar szóval szárnyak a fohász ajkaikról”. (Salgótarján népének magyartalan és vallástalan mivoltát többször felhánytorgatták a korszakban. Erős szociáldemokrata munkás bázisa, kommünbeli szerepvállalása, illetve a legutóbbi nemzetgyűlési választások eredménye volt erre az ok, hiszen 1922-ben a választókerület szociáldemokrata képviselőt küldött a parlamentbe Klárik Ferenc személyében.) Zadravecz mintegy megvédve a népet a vádaktól rámutatott, hogy a tömeg elvallástalanodásának nem a nép az oka, az okot máshol kell keresni.15 Utolsó helyi programja a Mária Kongregáció tagfelavatási szertartásán vett részt a templomban. A Mária lányokat Szűz Mária erényének követésére, valamint „Kassa és Kobzsvár, a Kárpátok és az Adria visszaimádkozására” buzdította.16 Zadravecz püspök a következő évben is járt Salgótarjánban. 1925. október 4-én országos eseménynek, a keresztényszocialista szakszervezetek országos zászlószentelési ünnepségének adott otthont a nógrádi város. A korszak kormányzati politikájának törekvése volt az, hogy a baloldali szociáldemokrata munkás szakszervezetiség ellenében kiépítsenek egy erős, keresztényszocialista szakszervezeti mozgalmat. Az 1923-1926 közötti helyi kormánypárti sajtóban is szembeszökő a keresztényszocialista szervezésű rendezvények, gyűlések propagálása. Zadravecz az ünnepség előtt egy nappal, október 3-án érkezett vonattal. A főtéren a helyi keresztényszocialista vasas szakszervezet vezetője fogadta. Ismerkedő vacsorára került sor majd a Beszkár zenekar, valamint az acélgyári dalárda adott szerenádot a zászlóanyáknak. Másnap érkezett az országos vezetőség vonattal Az acélgyári olvasótól indult a zászlós menet, 5000-6000 ember vonult fel, országos és helyi üzemek képviselői. A plébánia templomnál vár13 A Munka. 1924. 09. 20. 14 Uo. 15 Uo. 16 Uo. 191
