Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Fodor Miklós: P. Zadravecz István salgótarjáni látogatásai
öntudat ébrentartásáért fáradozott. Hazafias ünnepségek, zászlószentelések, hősi emlékművek visszatérő, sokszor meghívott szónoka a korabeli Magyarországon.3 Az 1919-es alapítástól néhány évig meghatározó alakja az Etelközi Szövetség nevű titkos, ellenforradalmi, „fehér szabadkőműves” szervezetnek, majd annak protestáns dominanciája, valamint szabad királyválasztó, tehát legitizmus ellenes irányvonala miatt távol marad annak vezetésétől. Az 1920-as évek királykérdésében az ellentétek nemzeti alapú feloldását képviseli, ezért a szembenálló oldalak gyakran vádolják azzal, hogy a másik oldal képviselője.4 Részben irredenta célú frankhamisításban játszott szerepe miatt, valamint azért, mert a honvédelmi minisztérium cenzúrázni kívánta harsányan irredenta hangvételű beszédeit, 1927-ben mint tábori püspök nyugállományba kerül.5 Címzetes egyházi címét megtartja. Közéleti aktivitását mindez nem törte meg. Szókimondása miatt többször szembekerült a hivatalos politikai, valamint tábori püspöksége alatt a katonai vezetéssel. Saját egyházával is voltak ellentétei.6 A „barokkos”, zömmel főúri származású egyházi klérus nem fogadta kegyébe a kisnemesi eredetű, Rómában magasan képzett ferences papot, aki egyébként több mint száz év után az első ferences püspök volt Magyarországon. Konfliktusai mellett a korszakban mindvégig köztiszteletben álló, tekintélyes személy maradt. Bár egyes kérdésekben olykor a Kormányzóval is szembehelyezkedett, Horthy Miklóssal való személyes kapcsolata baráti maradt. A második világháború alatt nem volt tényleges szerepe. 1944-ben november 4-én, mint felsőházi tag jelen volt Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételén a hercegprímás Serédi Jusztinián kérésére. Ezután a ferencesek hűvösvölgyi rendházába („magyar szentföld”) vonult vissza, ahol a következő hónapokban rend társaival menekültek százain segített.7 1945-ben letartóztatták „háborús és népellenes” cselekmények vádjával, egy 1942-es rádióbeszédére alapozva a vádat. Először öt évre, majd fellebbezések után négy évre, végül két évre ítélte a Népbíróság. Mikor az utolsó, jogerős ítéletet kihirdették, a börtönben eltöltött két év után a büntetése kitöltöttnek számított. 1947-es szabadulása után az ÁVH internálta, majd 1953-ig többször kényszerlakhelyet jelöltek ki számára. 1955-tól haláláig a zsámbéki plébánián élt. 1960-ban titokban papokat szentel, akiket az állam kizárt a szemináriumból. 1965-ben hunyt el. 3 Stoffán György: Zadravecz-passió. 1884-1965. Los Angeles, 1996. (a továbbiakban: Zadravecz-pas- sió) , valamint Magyarország az első világháborúban. Főszerkesztő Szijj Jolán. Budapest, 2000. Zadravecz István szócikk 4 Ld. Páter Zadravecz titkos naplója. Szerkesztette Borsányi György. Budapest, 1967. 5 Csáky Károly, a Bethlen-kormány honvédelmi minisztere cenzúráztatni akarta beszédeit „túlzott hazafisága” miatt. Zadravecz lemondásával ezt utasította vissza. „Válasszatok olyan püspököt, aki a ti ízléseteknek megfelel, s ha nyomogatjátok, a trianoni trágyalé folydogáljon belőle...” Ld. Zadravecz-passió 67-68. 6 Zadravecz 1921-1925 között lényegében nem kapta meg püspöki javadalmazását. Az egri kanonok egy levélben írta meg Zadravecz egy jó barátjának, hogy „Zadravecz püspökkel elvi okokból nem állunk szóba! Ő ugyanis minden áron franciskánus akart maradni, nem akart szekularizálni, tehát most csak kolduljon, éhezzen. Kellett neki a sancta pauperitas - hát most dögöljön éhen!” Szmrecsányi Lajos egri érsek ellenszenvvel viseltetett iránta. Ld. Zadravecz-passió, 47-48. 7 http://hu.wikipedia.org/wiki/Zadravecz_Istv%C3%A1n 189
