Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Mozaikok Salgóbánya történetéből

pet jelentettek a telep lakói számára a salgóbányai leventék műkedvelő előadásai és az azt követő bálok az olvasóköri teremben. A bányák 1946. január 1-jei államosítása után a salgói szénbányák is a Magyar Állami Szénbányák kezelésébe kerültek. A volt vállalati kulturális létesítmények döntően szak- szervezeti kezelésbe kerültek. 1949-ben a Salgótarjáni Bányatelepi Munkás Olvasókör ingó és ingatlan vagyonával a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetébe olvadt be. A salgói Olva­sókör is valószínűleg beolvadt a BDSZ-be és szakszervezeti kultúrházként működött to­vább. 1954-ben a helyi sajtó szép, ízlésesen berendezett kultúrotthonról tudósít. Ebben széles körű lehetőség nyílott a fiatalság szabadidejének tartalmas eltöltésére. A legnépsze­rűbb szórakoztató eszköz a rádió volt. A sportesemények, különösen a korszakban a vilá­got végigverő Aranycsapat mérkőzései, igen nagyszámú közönséget vonzottak. Mint aho­gyan a rádió zenei műsorait is szép számmal hallgatták, főleg a könnyűzenét. Ekkor még nem mindenkinek futotta saját rádióra a bányász fizetésekből. A rádió hírei mellett a ma­gyar és nemzetközi hírekről a Szabad Népből, a megyei eseményekről, pl a munkaverseny állásáról a Szabad Nógrádból értesülhettek az újságolvasók. Továbbra sem vesztett nép­szerűségéből a biliárd, a legjobbak megmérettethették magukat a városi biliárdversenye­ken. Az elmélyültebb sportok kedvelői a sakktábla mellett tölthették el az időt. Különleges, ünnepi eseménynek számítottak, és nagy közönséget vonzottak a kul- túrotthonban fellépett színtársulatok előadásai. Különösen népszerűek voltak a bánya­vidékek számára neves színészekből szervezett társulatok fellépései. Az idősebb salgói- ak elmondása szerint többször vendégeskedett itt a Gördülő Opera és a Gördülő Szín­ház. Többször fellépett itt Gobbi Hilda és Sinkovits Imre. Az akkor már igen népszerű Gobbi Hildáról még egy kedves történetet is meséltek, miszerint a művésznő egyik fellé­pése után egy régi karbidlámpát szeretett volna magának. A még aktív bányászok a sa­ját világítóeszközüket nem adhatták oda, ezért a művésznőnek feltúrták a salgói padlá­sokat, míg végre sikerült találni egy lámpát.13 14 Sportélet A vállalat tudatos szabadidő -szervező tevékenysége mutatkozik meg a sportegylet alakításában is, amellett hogy ez az az időszak, amikor az SKB Rt. bányatelepein is lét­rejönnek a sportegyesületek Az első salgóbányai sportegyesület „Salgóbányatelepi Football Club” néven az egyesület pecsétje szerint 1920-ban alakult, és 1921. október 18- án kelt és a belügyminiszter által 84.426/1920 VII. a. szám alatt jóváhagyott alapszabály szerint működött. A kor szokásának megfelelően kezdetben barátságos meccseket ját­szott 1924-ben pl az SBTC Forgáchi Alosztályát és a MOVE Ózdi Sport Egyesületet fogad­ta. 1925-ben a már az ÉLASZ I. osztályában szereplő SBTC-vel meccseit, majd a Somsályi Sport Egyesületet látta vendégül. A salgói egyesület anyagi javainak gyarapítá­13 MNL NML V. 183. 18378/1936: Műszaki leírás a salgóbányai élelmezési épület kibővítése és át­alakítása munkálatairól, A Munka 1923. május 26, A Munka 1938. április 23.,Dornyay i. m. 83. A Salgóbányatelepi Football Club Levélmásolati Könyve. DBM Bányászati Kiállítóhelye Ltsz.: 748 (a továbbiakban Levélmásolati Könyv) 213. 14 MNL NML V. 183. 7796/ 1948., Szabad Nógrád 1954. április 21. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom