Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Mozaikok Salgóbánya történetéből
a salgói bánya élére Rameshofer Béla bányagondnok, aki korábban a vállalat bánszállási szénbányáját vezette. Rameshofer működése idején szerveződött meg a Bánszállási Olvasóegylet. Felesége, Stephens Franciska a nőegyletet hozta létre. 1928-ban Rameshofer Béláné elnökletével alakult meg a Szent Erzsébet Római Katholikus Nőegylet. Salgóbányán pedig a Salgóbányai Leányegyesületet hozta létre, melynek fővédnöke férje, Rameshofer Béla volt. Rameshofer Béla honosította meg Salgóbányán a mozit, amellyel e téren Salgóbánya megelőzte a salgótarjáni nagyvállalatok, a bánya és az acélgyár kulturális egyesületeit. Az 1930-as években a város képviselőtestülete a salgói mozi miatt nem engedélyezte az acélgyáriaknak külön filmszínház működését. Az olvasóegylet elnöksége a legfelső miniszteriális fórumokat is megjárta, de a város vezetése elutasította a kérést azzal az indokkal: „a város területén két filmszínház működik.” Ekkor a város központjában működő Apolló Mozgón kívül Salgótarján második filmszínháza a várostól 6 km-re levő Salgó-bányatelepen volt, amely közigazgatásilag a városhoz tartozott. Az első salgói mozi az egykori István-táró közelében épült bányaépületben, a „fero- zolóban” vagyis a felolvasó teremben volt. A telep híres szülötte, Zenthe Ferenc egy interjúban visszaidézte, hogy az első sorból megbabonázva bámulta a némafilm-korszak hőseit. A kaszinóhoz 1932-ben egy kultúrtermet is építettek, színpaddal, mozival, ahol már mozigépházból vetítették a filmeket.12 A mozi-és táncteremnek, a munkásolvasónak és az altiszti szobának helyet adó élelmezési épületet 1936-ban alakították át és bővítették ki megfelelő nagyságú tánc-és moziteremmel, színpaddal, öltöző helyiséggel. A tervek szerint az akkori munkásolvasót a moziterem egy részével bővítették, az altiszti szobát a söntés területével. A tánc-és moziterem nagyobb részéből söntés, kocsma, padlásfeljáró és folyosó lett. Ekkor épült az előtér az üveges verandával, amely felett a mozigépház található vasajtókkal, vaslemez spalettával, elsötétíthető vasablakokkal, filmtekercselővel és motorhelyiséggel. A mozi befogadóképessége 185 fő volt. Az 1930-as években a 8 órás munkaidő, majd a fizetett szabadság bevezetése következtében megnövekedett szabadidő milyen tartalmas eltöltésre biztosítottak lehetőséget a salgóbányai intézmények, élükön a kaszinóval? Az 1910-es évektől működő kuglipályákon űzhették a bányatelepi tisztviselők és munkások legkedveltebb szórakozását, a kuglizást. Vasárnaponként ebéd után kellemes időtöltést biztosított a salgóbányai kaszinó kuglizója, mind a tisztviselőknek, mind a munkásoknak, sőt egyes turistacsoportok is hódoltak e szórakozásnak. Igaz a bányatelepi kaszinót és nyári helyiségeit, étkezdéjét - az célgyár igazgatóságának engedélye és előzetes bejelentés alapján - vehették igénybe társas kirándulók. 1923 nyarán a Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya zárta Salgó vári turistaprogramját a salgóbányai kaszinó kuglizójában. Az olvasókör helyiségeiben tartották összejöveteleiket az újabban önképzés céljából alakult „Ifjúsági Egyesület” tagjai, és itt ülésezett a nőegylet is. Ők látták el a társadalmi úton gyakorolható jótékonyság feladatát. Tagjai túlnyomó részét a munkások női családtagjai alkották. Az olvasókör nagyterme volt hagyományosan a műkedvelő előadások és az azt követő táncvigalmak helyszíne. 1926 farsangján, szombaton a Salgóbányatelepi Football Club este 8-tól a salgóbányai olvasókör nagytermében reggel 4 óráig tartó tom12 Magyar Bánya-kalauz 1914. 23., Lizsnyánszky, 1968. 125., Drexler Szilárd:Zenthe Ferenc szülőháza.2011. november 14. karancs-medves.blogspot.hu. Letöltés ideje: 2014. október 180
