Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Jakus István János: A közlekedés, az ipar és a városi fejlődés kapcsolata Salgótarjánban és környékén

beruházási kedv is meg megnőtt, ennek kö­vetkeztében az új és részben ismeretlen pia­cokat iparlovagok lepték el. Ilyen iparlovag volt Johann Brellich is, elbocsátott osztrák vasútmérnök, az energiaellátás fundamentu­maként szénkitermeléssel szeretett volna fog­lalkozni, méghozzá jelentős haszon mellett. Ennek következtében esett választása Salgó­tarjánra, ahol a beruházások nem tudták elér­ni potenciális nagyságukat szállítási problé­máik miatt. így viszonylag olcsón tudott kutatási en­gedélyeket szerezni a szintén osztrák Windsteig Gergely bányamérnökkel karöltve. 1860-ban meg is alapították a Szent István Kő­szénbánya Részvénytársulatot a kitermelés és a kereskedelem megkezdéséhez. Hamar a szállítási problémával találta magát szembe az új társaság vezetősége is. Azonban a vasúti ismeretekkel rendelkező Brellich számára egyértelművé vált, hogy Salgótarján bevoná­sa szükséges az országos vasúthálózatba. El­sődlegesen itt is a nyomvonal kérdése merült fel. Az első változatokban a már említett Ipoly völgyi vasúthoz hasonló nyomvonal kiépítését tervezték a Dunáig lóvasúti megoldásban. Azonban a későbbiekben a lehetséges vásárlók feltérképezésénél észrevették, hogy Pes­ten a szén iránt jelentős kereslet van mind ipari, mind lakossági oldalon. Ezt eddig a tá­volabbi szénmezőkön működő vállalkozásoktól szerezték be, így alakult ki az elfogadott szénár Pest térségében. Ezt az árat a közeli termelési hellyel és az olcsó szállítási mód­dal is jelentősen olcsóbban tudták leszállítani, ezért a piacra lépéshez szükséges árletö- rési verseny mellett is jelentős hasznot ígért a vállalkozás. Ekkor azonban a nyomvonal módosítására volt szükség, hiszen a Duna mellett Pest is kívánatos célponttá vált az új társaság számára5. Azonban a finanszírozás így is probléma maradt melyre sürgősen megoldást kellett találni. A felvetődött megoldások szerint gyors és jelentős mennyiségű pénzt kellett be­vonni a beruházásba, így a gyorsan kiépülő infrastruktúrán való szolgáltatással lehetsé­ges a felvett források refinanszírozása. 1861-ben a szükséges átalakítások mellett a salgó­tarjáni székhelyű társaság felvázolja a vasúttal kapcsolatos terveit. Ebben felhagynak a balassagyarmati nyomvonallal és helyette a Salgótarján - Pásztó - Hatvan - Isaszeg - Gö­döllő - Pest útirányt választják. Ezen felül a Salgótarján - Losonc útirány is szerepel a fejlesztési lehetőségekben. Ebből is látszik felismerték a teherszállításon túl a személy- szállítás bevezetése is szükséges a térség egységes fejlődéséhez, hiszen a szükséges hi­vatalok és intézmények akkor még nem alakultak meg Salgótarjánban. És még magában BJlSI.il Cil JÁ11D3 Kiaílj Saru* i,llajnal"wítkmUjr 1. ábra - Brellich János (forrás: Österreichische Nationalbibliothek) 5 Uo. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom