Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Cs. Sebestyén Kálmán: Adalékok másfél évtizedhez. Dornyay Béla Salgótarjánban
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA UZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. ADALÉKOK MÁSFÉL ÉVTIZEDHEZ (Dornyay Béla Salgótarjánban) CS. SEBESTYÉN KÁLMÁN A Magyar Városok Országos Kongresszusa 1926. augusztus végén Mohácson értekezletet tartott. A napi problémák megoldása mellett a fontosabb feladatok közé sorolták a városok múltjának alaposabb feltárását, a városi polgárságnak szerepének meghatározását a magyar kulturális életben. Azoknak a városoknak, melyeknek még nem készült el a településtörténete, ajánlották annak megíratását. Azt is javasolták, hogy mindenhol készítsék el azon polgárok életrajzát, akik a település fejlődéséhez hozzájárultak, egyben gyűjtsék össze a városi életre vonatkozó tárgyakat, képeket, és ezzel vessék meg egy városi múzeum alapjait. Dr. Förster Kálmán polgármester Dr. Dornyay Bélához, a reálgimnázium földrajz és természettan tanárához juttatta el a felhívást 9302/1926. szám alatt, és egyben fel is kérte, hogy a benne foglaltak alapján készítsen tervezetet a megvalósításukra. ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS A várost más településtípustól több sajátosság is megkülönbözteti. Egyik a lakosságszám, amely elengedhetetlen abból a szempontból, hogy a közigazgatás megszerveződjön. Kölcsönös kapcsolat van a között, hogy a lélekszám miatt előforduló, sokféle és bonyolult ügyeket megfelelően felkészült tisztviselők differenciált struktúrában intézzék. Ugyanakkor ezt a szervezetet csak bizonyos számú népesség képes anyagi erejéből finanszírozni. Ebből következően a lakosságnak viszonylag stabilnak kell lenni, s gazdasági erejéhez helyben hozzájutnia. Másik fontos szempont, hogy a nagyobb lélekszámot kiszolgáló megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre, vagy lehetőség legyen folyamatos kiépítésére, fejlesztésére. Részben biztosítani kell a növekvő népesség mozgását, tehát alapvetően azt, hogy megfelelően tudjon közlekedni lakhelye és munkahelye, vagy az ügyeinek intézésére szolgáló helyek között. Lehetőleg mindenki be tudja szerezni a megélhetéséhez szükséges élelmi- és iparcikkeket. Közegészségügyi szempontból biztosítható legyen a megfelelő ivóvízmennyiség, illetve a termelődő hulladék elhelyezése szervezett keretek között történjék a járványok megakadályozása érdekében. A földhözragadt dolgok mellett azonban elengedhetetlen a szellemi élet 9
