Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag

NEOGRAD 2012 • A DORNYAYBÉLA J X MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

akik kályhákat raktak, ez is azt bizonyítja, hogy már ekkor működtek fazekasok a gömöri településeken.32

A gömöri edény kereskedelmi útvonalait B. Kovács István vázolta fel Agyagkenyér című munkájában. Ő Gömörtől déli irányban két ilyen útvonalat rekonstruált. Az egyik a Sajó folyó völgye, amely a keleti Alföldet látta el árukkal. A másik dél felé indult, s nyugat felé elkanyarodott az Ipoly völgyében. A harmadik útvonal nyugat felé haladt a Rima és a Gortva mentén, majd ez az útvonal kettévált. Az egyik iránya a Tárná folyása, a másik a Karancs és a Medves között a Zagyva völgyén vezetett az Alföldre.33 Mivel ez az útvonal közel esik a várhoz, így feltételezhetően az itt elhelyezkedő piacokról szerezte be a vár katonasága a hétköznapi használatú kerámiákat.

Jozef Hoááo 1983-ban korszakok szerint foglalta össze a Szlovákia területéről ismert középkori kerámiaanyag jellegzetességeit és főleg a készítési technológiában, a díszítésmódban, és az alapanyag minőségében és színében állapított meg különbségeket.34 Ezek alapján különböző kerámiakészítési központokat különített el. Hoááo megjegyzi, hogy már a 13. századi kerámiák között is nagy számban figyelhető meg fehér kerámia. Az általa meghatározott, fehér kerámiát magába foglaló zónába pedig Gömör megye is beletartozik.

HoS§o kutatásai szerint a 15. század második felétől érte el a kerámiakészítés a csúcspontját az általa vizsgált területen. Kutatásai alapján ekkor készültek a legjobb minőségű edények, melyeket a formai és a díszítésbeli gazdagság is egyaránt jellemzett, de az egyes műhelyek termékei még ebben az időszakban is egymástól jól elkülöníthetőek.35

A vár fehérkerámia-anyaga

A salgói vár kora újkori kerámiaanyagának vizsgálata során szembetűnő volt, hogy kevés és finom szemcséjű kavicsot, illetve több homokot találunk az edények anyagában. Ez az összetétel egységes az összes edénytípus esetében.

Ezen jelenség okait a gyorsan forgó fazekaskorong ekkor már széles körű elterjedésében kell keresnünk. Mint arra már Tomka Gábor is felhívta a figyelmet,36 az ezzel a módszerrel készülő edények esetében ugyanis lehetővé válik, hogy vékonyabb falú edényeket készítsenek a fazekasok, emellett a durvább, nagyobb kavicsdarabok sem sértik fel a mesterek kezét a készítés során.

32 Détshy 1964. 156-157.

33 B. Kovács, 2001. 49.

34 HoSSo, 1983. 229.

35 HoSSo, 1983. 230.

36 Tomka, 2004. 2.

69