Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD 2012 • A DORNYAYBÉLA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. törekvés, hogy az intézményeket az ideológiai nevelés szolgálatába állítsák. A hatvanas években azonban sokat változott a kép, mert elindult egy decentra- lizálási folyamat. A közgyűjtemények jelentős részét, megyei, illetve települési tanácsok kezelésébe adták. A decentralizáció és a múzeumi közművelődéssel kapcsolatos jogalkotás, új célok eredményeként megváltozott a közönséggel való kapcsolat. A hetvenes évek végére a látogatottság addig nem tapasztalt magasságokat ért el hazánkban és megközelítette az évi 17 millió főt. 3. A rendszerváltás jelentős átrendeződést hozott, a múzeumi területet is az útkeresés jellemezte. Ez azért is vált sürgetővé, mert a látogatószám a hetvenes években tapasztaltaknak már a felét sem érte el. Új „üzenetet” kellett megfogalmazni és új kapcsolatrendszert kellett építeni a közönséggel. 1993- ban létrejött a Nemzeti Kulturális Alap. A kilencvenes évek közepén a mil- lecentenárium és a tervezett világkiállítás kapcsán pályázati alapok kerültek létrehozásra kulturális és turisztikai területen. Ezekre építve több múzeum, így a Dobó István Vármúzeum is, újra fogalmazta céljait, törekvéseit és újra „növekedési” pályára tudtak állni. Fejlesztéseket hajtottak végre és új típusú programok szervezésével csalogatták vissza látogatóikat. A folyamathoz több tucatnyi múzeum tudott kapcsolódni, de korántsem vált általánossá az ezredforduló időszakában már nyolcszázat is megközelítő hazai muzeális intézményi körben. A 21. század első évtizedének közepén, több fórumon is megfogalmazásra került a múzeumi kultúraközvetítés módszertani megújulásának szükségessége is. Ebben a „Tiszán inneni” országrész járt az élen. A Timpnet-Műhely megalakítása és a rendszeressé váló találkozók segítették a „jó gyakorlatok” terjedését a múzeumi közönségkapcsolatokban. A Múzeumi Oktatási és Képzési Központ 2006-ban történt felállításával országos múzeumpedagógiai bázist sikerült létrehozni. A MOKK munkáját Európai Uniós pályázati projekttel is meg tudták támogatni, melynek révén akkreditált tanfolyamok indultak a múzeumokban dolgozó szakemberek, pedagógusok részére, és végre megjelent egy korszerű szemléletű szakirodalom a múzeum- pedagógiával foglalkozók munkájának a segítésére. A múzeumpedagógia mellett a múzeumi kultúraközvetítés számára több más lehetőség is kínálkozik a megújulásra, ezek közül az interpretáció kérdéskörét és eredményeit elemezte a dolgozat. A közgyűjteményi területen jelentős jogszabályalkotás és ezzel együtt átalakulás történt és történik a munka megírásának időszakában. Ez azt valószínűsíti, hogy néhány év múlva visszatekintve a hazai múzeumügy egy újabb korszak- váltását írhatja majd le a kutató. Az elmúlt évtizedek átgondolt szakmai megalapozása segítheti az intézményeket abban, hogy a szerkezeti változások, az anyagi nehézségek ellenére a köz- gyűjtemények továbbra is meg tudjanak felelni a közönség elvárásainak és a 36
